Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)

Belvízvédelem és öntözés - A Közép-Tisza vidékének öntözése a szocializmus korában - Az öntözésfejlődés különböző korszakai

sok keretében (tehát az állam és a mezőgazdasági üzemek anyagi erejére támaszkodva) megvalósuló öntözőfürtök építési ütemének módosítását, a beruházási programok felgyorsítását.

Intézkedési tervet fogadtak el, hogy - többek közt az öntözésben érdekelt Szolnok megyében is - mielőbb megalakuljanak a megyei öntözési operatív bizottságok, s a vízügyi szervek biztosítsák az öntözőgépek szervizszolgálatát. Ennek megvoltak az anyagi feltételei is, hiszen a vízügyi igazgatóság ebben az időben már komoly gépkapacitással, gépüzemi egységekkel rendelkezett.

Megállapodtak abban is, hogy a regionális vállalatok, így pl. a szolnoki székhelyű TRVVV béröntözéssel segítse a rászoruló mezőgazdasági üzemeket, s a vízitársulatok öntözéssel kapcsolatos tevékenységét ki kell szélesíteni. A cselekvési programban arról sem feledkeztek meg, hogy az öntözéseket széles körben (sajtó, rádió, tv, tudományos egyesületek, stb.) propagálják.

A Közép-Tisza vidéki helyzetet és az abból fakadó feladatokat a KÖTIVIZIG igazgatója, dr. Hegedűs Lajos a következőkben foglalta össze:9

A térség egy száraz esztendő utáni száraz periódusban van. Az 1960-as években kiépült öntözőkapacitás nagy része elavult, jelentős felújítást követel. Az egykor összeszokott öntözőbrigádok nagy része már más területen dolgozik, a mezőgazdasági üzemek létszám- hiánnyal küzdenek. Kevés az öntözést megháláló növényfajta, ezek kinemesítése eddig kevés eredményt hozott. Meg kell kezdeni a felkészülést a Tisza II. öntözési lehetőségeinek kihasználására.10 11 Míg 1971. az azt megelőző évtized legszárazabb esztendejeként vonult be a szakmai köztudatba, addig az 1970-es esztendő nagyon is csapadékos volt, ezért nem készült fel a mezőgazdaság sem az öntözésre, nem történt meg az öntözőtelepek felkészítése, brigádok szervezése.

Szolnok megyében is megalakult a Megyei Öntözési Operatív Bizottság. A tagok szerepe megkerülhetetlen egy-egy területen a mezőgazdasági üzemek időben történő mozgósítása és a felkészülés tekintetében. Az eredményes öntözés érdekében fokozni kell a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat és a társulatok béröntözési szerepét. Ugyanakkor az Igazgatóságnak komoly szakinformációs feladata is van.11 A Közép-Tisza vidékén 60 000 ha a számításba vehető öntözési kapacitás, ebből 15- 16 000 ha-on valósulhat meg rizstermesztés, amelynek mélypontja egyébként 1965-ben volt (8600 ha).12

Összességében az Igazgatóság éves tervében 75 000 ha (kalászos, rét-legelő, zöldség) öntözésével számol. A vízkészletek biztosítása érdekében gondoskodni kell a tározó tavak és a holtágak feltöltéséről. A vízkészletek felosztása azonban az OVH hatáskörébe tartozik.

9 Dr. Hegedűs Lajos: Tennivalók az aszálykár ellen az öntözésért. Vízgazdálkodás, 1972/2.

10 Nem véletlenül, hiszen 1977-ben dr. Nagy Illés vízügyi igazgató már arról beszélt, hogy az ország öntözéseinek 20%-a a KÖTIVIZIG területére esik, s ebben nagy szerepe volt a kiskörei létesítménynek.

11 Ebben az időszakban öntözőmunkás képzés folyt Jászapátiban és Kunhegyesen, ahol a telepítés, üzemeltetés, karbantartás gyakorlati ismereteit tanították.

12 A rizstermesztésben az 1970-es évek második felében időnként problémák jelentkeztek, mivel sajátos agrotechnikája következtében a tényleges vízigénye nagyobb volt, mint az akkoriban érvényben lévő víznorma, ráadásul 1977-ben vetésterülete is meghaladta az engedélyezettet, továbbá a gazdaságok vízkiemelő kapacitása túllépte azt a vízhozamot, amelyet részükre a vízszolgáltatási szerződésben meghatároztak. Előre látható volt, hogy 1977-ben az időjárási elcsúszások (kései kitavaszodás) miatt olyan időpontban jelentkezik a gazdaságok csúcsvízigénye, amikor azt nem lehet maradéktalanul kielégíteni. Ez arra sarkalta a Szolnok Megyei Tanácsot, hogy Karcagon egyeztető megbeszélést hívjon össze a vízszolgáltató TRVVV- vel és hat vízitársulattal, valamint a rizstermesztő gazdaságok képviselőivel. (Pálhidy Csaba: Vizet a rizsnek. Közép-Tisza, 1977/2.)

128