Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Folyószabályozás és árvízvédelem - Áradások mindenütt - 2010 - Árvíz a Zagyván
Egy 2003. november 12-i MTI jelentés szerint Göncz Annamária, a Vásárhelyi Tervhez kapcsolódó tájgazdálkodási beruházásokat koordináló VÁTI Kht. irodavezetője egy hevesi sajtóértekezleten arról szólt, hogy a tározóépitéssel összefüggésben speciális, az ártéri tájadottságokhoz alkalmazkodó gazdálkodási, illetve agrártámogatási rendszert dolgoznak ki. Ennek legfontosabb pontja, hogy a monokultúrás, öntözéses növénytermesztést felváltja az erdő- és gyepgazdálkodás, valamint a természetes vízpótláson alapuló növény- termesztés. Mindehhez kapcsolódóan új utak, ivóvízhálózat, valamint belvízelvezető rendszer épül ki az érintett területeken, a töltések tetején pedig kerékpárutakat alakítanak ki.131 A Tisza völgyének és az egész Alföldnek kényes árvízvédelmi helyzetére utalt az a tudományos bejelentés132, amely szerint az Alföld északi része a tektonikai mozgások miatt az elmúlt néhány évtizedben akár tíz centimétert is süllyedt, miközben az Északi-középhegység emelkedett, s bár a nagy területű mozgások közvetlenül nem érezhetők, árvízi szempontból a jelenség fontos, mert lelassulhat a Kárpátokból érkező víz kifolyása. Ezt is figyelembe véve a Vásárhelyi Terv programjának folytatása és befejezése ha nem is oldja meg örökre az árvízi gondokat, de hosszú távra stabilizálhatja a Tisza völgyének árvízi biztonságát. Áradások mindenütt... - 2010 A VTT keretében 2010 elejéig elkészült árvízszint-csökkentő tározókkal kapcsolatban egyetlen lényeges műszaki gond akadt, nevezetesen az, hogy - bár a műszaki átadásátvétel rendben megtörtént - működésük kipróbálására (ahol a rejtett hibákra, vagy a funkció hatékonyságára is fény derülhet) jó darabig nem volt lehetőség. Az első alkalom a Tisza 2010. évi árvize során adódott, amikor a Tiszaroffi árvízszint-csökkentő tározót június 10-én megnyitották... De ne szaladjunk túlságosan előre! Az esztendő az előző év decemberének második felétől nagyon csapadékosán indult nem csupán a Közép-Tisza vidékén, hanem az ország több térségében. A vízgyűjtőkre hullott jelentős mennyiségű eső és hó olvadéka gyorsan összegyülekezett a völgyek lábainál. Január elején árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni a Tisza felső szakaszán és a Körösökön, emellett az országba beáradó vízfolyások gyorsan megtöltötték a mellékfolyókat. Hamarosan áradni kezdett a Berettyó, a Kraszna, a Túr valamint jelentős belvízi elöntések alakultak ki. Január első felében megmozdultak az észak-magyarországi folyók, patakok is, 9-én már a Sajó mentén is el kellett rendelni az árvédelmi készültséget. Ahogy az áradás vonult lefelé a Tiszán, január 11-én a középső tiszai szakaszon is életbe léptették a védelmi készültséget. Azonban nemcsak itt, hanem a Zagyván is mutatkozni kezdtek a rendkívüli csapadékos időjárás víztöbbletének jelei, így a készültség elrendelése ott sem várathatott magára. A térségben három vízgazdálkodási társulat és három ön- kormányzat is megkezdte a védekezést a folyamatosan növekvő belvízi elöntés ellen. Árvíz a Zagyván Az árvízi terhelés január második felére erősen csökkent, de a meteorológiai távlati előrejelzések megerősítették, hogy igen csapadékos tavaszra, s a vízgyűjtőkön a szokásos131 Árvízvédelem és vidékfejlesztés. Új Néplap, 2003. november 13. m Süllyed az Alföld, főként Debrecen környéke. www.origo.hu/tudomány/20V0530 117
