Fejér László - Marczell Ferenc: Kolossváry Ödön (1857-1921) kultúrmérnök, a hazai öntözések ügyének egyik úttörője (Budapest, 2003)
A hazai öntözések ügyének fejlődése - A közérdekű öntözőcsatornákról szóló törvény megszületése
bői az egy holdra eső tőke 50 évre szóló törlesztési- és kamatjárulékából, az előirányzott fenntartási költség járulékából, valamint egy pótlékból, amelyet minden tag 50 éven át fizet. A pótlékot úgy állapítja meg, hogy a hiányzó létesítési költség tekintetében a társulat kölcsönt kell felvegyen, és azt törlesztenie kell 3 %-os kamat mellett. Tehát minden alapító társulati tag és minden később csatlakozó birtokos ugyanazt az anyagi terheket kell viselje — azaz mindenki ötven éven át kötelezett lesz a társulati hozzájárulás fizetésére. Az állam saját költségén készíti el a létesítési terveket és megépíti a minta-öntözőtelepet. Hogy mindez végrehajtható legyen, Kolossváry egy — az országgyűlés által jóváhagyott — 5 millió forintos öntözési alap életre hívását tartja a legcélszerűbbnek. Az alföldi öntözőcsatornák létesítését egyébként a földmívelésügyi tárca költségvetésébe beállított évi 200 000 Ft-tal látja megoldhatónak. Az öntözési alap e mellett működhetne, s amit az évi 200 000 Ft-ból nem sikerül elkölteni az is az öntözési alapot hizlalhatná. Az alap felhasználásáról a miniszter döntene, s minden kérelmező társulatnak pénzintézeti szerződést kell kötnie, amely szerint a pénzintézet kölcsönzi a hiányzó összeget és a később belépő birtokosok befizetéseiből megtéríti az alapnak a hitelt. Összefoglalva tehát az állami támogatás fajtái a következők:- az öntözőcsatornák terveit díjmentesen elkészítteti,- mintatelepeket létesít,- öntözési alapot hoz létre, amelyből a társulatok részére az építés és az évi fenntartási költségek hiányának fedezetére 3 %-os kamatra előleget nyújt,- az öntöző berendezések 50 évi törlesztést figyelembe vevő kiépítésére a törvényhozás útján intézkedik,- a 20 kh-nál kisebb öntöző területtel rendelkező birtokosokat a berendezések létesítése céljából a szükséghez mérten támogatja,- az öntözés útján elérhető többletjövedelemre nézve 30 éven át adómentességet biztosít,- a társulatok teendői közé sorolt trágyatelepek létesítését segélyben részesíti, s végül- az öntözések által elérendő eredmény növelése céljából évenként jutalmakat tűz ki. A közérdekű öntözőcsatornákról szóló törvény megszületése Darányi Ignác miniszter nem sokáig halogatta az öntözések fejlesztésének elősegítésére szánt törvény munkálatait. Az a kormányzat előtt is nyilvánvaló volt, hogy az öntöző gazdálkodás fejlődése állami közreműködés és támogatás nélkül nem indulhat meg a tőkeszegény hazai világban. Amikorra megjelent Kolossváry könyve, addigra már az új törvény szövegének vázlata is elkészült. A kormány az 1900. évi őszi ülésszakra terjesztette elő a törvénycikket. A parlamentben a függetlenségi párt szónoka1 ellene szólt, mondván, ha már csatornákat kell építeni az Alföldön, azok ne csak az öntözés, hanem a hajózás érdekeit is vegyék figyelembe; az öntözőműveket lehetőleg az állam építse ki, és azokat ne az anyagilag gyenge lábakon álló társulatok, hanem részvénytársaságok üzemeltessék. A felhozott érveket 1 Komjáthy Béla 37
