Fejér László - Marczell Ferenc: Kolossváry Ödön (1857-1921) kultúrmérnök, a hazai öntözések ügyének egyik úttörője (Budapest, 2003)

Kolossváry Ödön életútja - A kultúrmérnöki szolgálat élén

Miniszteriális beosztása alatt kötelezte el magát a hazai öntözések fejlesztése ügyének. Egyéb hivatali teendői mellett mindig elsőrendű feladatának tekintette az öntözés lehetőségeinek megismertetését, népszerűsítését, elméleti és gyakorlati módszereinek művelését, irodalmának bővítését. Az öntözés e „hőskorában” világosan látta, hogy akik e szakterületet választották élethivatásuknak, az eredmények mellett gyakran a kudarcokkal is szembe kell nézniük, a tapasztalatszerzés folyamatos megmérettetést jelent mindannyiuk számára. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet1 vízépítési szakosztályában az 1890-es években játszott tevékeny szerepet. Ez nyilván összefüggésben volt azzal, hogy 1893-ban került ismét Budapestre. A vízépítési szakosztály jegyzői feladatát1 2 egészen 1898-igláttael.Utóda-análahatévvelfiatalabb-BoGDÁNFYÖdönlett.

Az öntözésen kívül más szakterületeken is maradandót alkotott, hogy mást ne említsünk, mint az 1900. évi Párizsi Világkiállításra megírt, francia nyelven közreadott díszes albumot. Ez a műve lehetővé tette, hogy a határokon túl is megismerjék nevét és munkáját. Az album elsősorban a magyar társulati mozgalom eredményeit dolgozta fel, kihangsúlyozva az ármentesítések eredményeit3.

Munkásságának egy része a Balatonhoz fűződik4. Mint Kvassay Jenő

1 A Magyar Mérnök Egyletet a hazai mérnökök 1867. május 20-án és 21-én megtartott ülésükön alapították meg. Az 1872-ben Magyar Mérnök- és Epítész-Egyletté átalakult szervezet működése és társadalmi rangja jól tükrözi a kiegyezés utáni időszak megélénkült gazdasági fejlődését, a mérnökök számának rohamos emelkedését. Taglétszámát 1896-ban 2000főre, 1915-ben pedig már 3800főre teszik a lexikonok.

2 A szakosztályi jegyzőség komoly társadalmi feladatot jelentett. „A szakosztály sajátos szervezeténél fogva

a jegyzői tiszttel nemcsak az ülések jegyzőkönyvének vezetése van összekapcsolva, de jóformán a jegyzőre háramlik a kötelesség, hogy az ülések programmját összeállítsa, s tőle kitelhetöleg utána járjon, hogy e programm változatos, s a szakosztály munkálkodása hasznos és tanulságos legyen mint azt BogdáNFY írta a jegyzői tisztség átvételekor. (MMÉE Heti Értesítője, 1898. 215.p.)

3 Kolossváry Ödönt az 1900. évi párizsi világkiállítás után „...a hazai vízszabályozás és az összes ármentesítő társulatok mono graph iájának (Les travaux de regularisation et á endignement en Hongrie) megírása közül kifejtett rendkívüli közreműködéséért” a földmívelésügyi miniszter kitüntette.

4 Kolossváry Ödönnek Balatonföldváron volt családi üdülője, de nem csupán ez tette öt érzékeny- nyé a Balaton ügyei iránt. A tó a 19. század végén egyre inkább a magyar középosztály érdeklődésének középpontjába került. Jele volt ennek a Magyar Földrajzi Társaság által megindított tudományos vizsgálatsorozat, a vasúti kapcsolat kiépítése, az üdülőtelepek szaporodása és a balatoni kikötöépítési program megindítása az 1910-es évek elején. A vízügyi szolgálat feladatát jelentette a tó vízszintingadozásainak csökkentése. A feladat összehangolására Kvassay Jenő, mint kormánybiztos kapott felhatalmazást. Valószínű, hogy Kolossváry Ödön nyugdíjaztatása után sem szakadt el a Balaton ügyétől. E tevékenységére utal az a telefonkönyvi adat, amely Kolossváryí a Balatonföldvári Fürdő Rt. ügyvezető igazgatójaként szerepelteti 1920-ban.

21