Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában (Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest, 1997)

Előszó (Dr. VÁRADI József)

11. Egy tiszai árvíz során elöntött tanya képe. (HÁRY Gyula rajza.) milyen méretre kell a már meglévő töltéseket kibővíteni, és azt is előírja, mely töltések áthelyezése kívánatos az árvízvédelem szempontjából, akkor egyrészt felelősséget is kell vállalnia mindezen döntéseiért, illetve - ami ezzel szorosan összefügg - a költségek viselésében is részt kell vennie. Ahogy KÁROLYI Sándor gróf, a Tiszavölgyi Társulat alelnöke emlékiratában megjegyezte: a Tisza-szabályozás körül addig előfordult hiányosságok legalább annyira igazgatási, mint műszaki gyökerűek. A kormányzat szemére vetette azt is, hogy az állami vízimunkák nem voltak kellő összhangban a társulati ármentesítéssel. "Az állam által teljesített munkálatok még akkor készültek el, a midőn egyes vidékekre - mivel ezek annak idején a kellő módon védelemképesek nem voltak - vészthozók lettek. Az egységes vezetés hiánya főképp alkotmányos korszakunkkal kezdődött. A társulatok összhangzó működésére nem ügyelt fel senki; de ha lett is volna valaki, aki e felügyeletet gyakorolja, érvényre emelhető nem lett volna az egyöntetűség eszméje, a törvényeknek hiányosságánál fogva." (KÁROLYI, 1879.) A törvényi szabályozatlanság - a szervezeti és műszaki problémákkal párosulva - , azon gondok jó részének forrását jelentette, amelyek a társulatok és az egész hazai vízgazdálkodás fejlődését gátolták. MICSKEY Imre, a mindennapok gyakorlatát ismerve, erről a következőket írja: "A műszaki munkálatok [tervek], feltéve, hogy elég idő, erő és költség volt engedve rájuk, és hogy háborító beavatkozás és nyomás nélkül egyelőre célszerűen készültek el, a