Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában (Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest, 1997)

Függelékek, táblázatok

ja azt, hogy annak az alapbefektetések után esedékes és megállapított része is teljes reális értékben folyósítandó. Az új törvényben továbbá ki kell terjeszteni az adóvisszatérítést a földadó azon jelenlegi pótlékaira is, amelyek az államkincstár javára szedetnek be, u. m.: az annak 16 %-át kitevő betegápolási pótadóra és 5 %-át kitevő rokkant-adóra, amelyek számba vételével az adóviszszatérítés a védmüvek költségeinek a mai 25 %-a helyett, amikor csak a földadó után kapnak a társulatok adóvisszatérítést - 30'25 %-ára emelkednék. A múltban ugyanis, amint már említve volt, az 1881:XLII.t.c. rendelkezése értelmében az állami törzsadón (földadón) kívül a földtehermentesítési járulék és a kettő pótlékát képező általános jövedelmi pótadó után is kaptak a társulatok adó visszatérítést, méltányos és igazságos tehát, hogy akkor, amikor ez a két adónem megszűnt, helyettük az adóvisszatérítésnél számbavetessenek azok az új adónemek, amelyek helyükbe léptek, minthogy az ártéri érdekeltség ezeket az adókat is a le nem csökkentett kataszteri tiszta jövedelem alapján fizetik. Ezen adók visszatérítése annál inkább is méltányos és igazságos, mert ezeken kívül az ártéri birtokok igen súlyos jövedelem és vagyonadóval is meg vannak terhelve, a kirovási alapja ugyan nem a kataszteri tiszta jövedelem, hanem a földnek a hozadéka és értéke, amelyeket azonban ugyancsak a vízitársulatok befektetései eredményeztek s az adóvisszatérítéseknél mindennek ellenére ezek az adók figyelembe véve nincsenek. Általában véve adóvisszatérítések kérdésének rendezésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy az ártéri érdekeltség egyéb súlyos közterhei mellett hova-tovább nem lesz abban a helyzetben, hogy a védműveket a megváltozott természeti viszonyoknak és a kor igényeinek megfelelő módon fenntartsa és tökéletesítse, amit pedig megengedni nem lehet, mert a vízi védmüvek az ország éléskamráját védik s elpusztulásuk az országot nyomorba és éhínségbe kergeti. Nem szabad továbbá szem elől téveszteni azt sem, hogy az adóvisszatérítésekből a társulatok újabb hasznos befektetéseket létesíthetnek, amelyek a jövőben sem csupán az ártéri érdekeltságnek fognak használni, hanem az államot is újabb és újabb adóbevételekhez juttatják. (A Tisza-Dunavölgyi Társulat központi bizottsága titkárának előadása az 1928. május 24-én az Országgyűlés tagjaival tartott értekezleten hangzott el. Nyomtatásban megjelent a Tisza-Dunavölgyi Társulat központi bizottságának a társulat 1929. évi ... közgyűléséhez intézett jelentésében.)