Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában (Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest, 1997)

Függelékek, táblázatok

megkövetelik, hogy az érdekeltek tevékenységüknek jókora részét ezek fejlesztésének szenteljék. A belvizek rendezését és a vízhasznosítást tehát pusztán és egyedül az egyéni tevékenység feladatául tekintjük; az államnak a közreműködését e tekintetben csak annyiban tartjuk kívánatosnak s néha szükségesnek, hogy az ily irányú müveletek létesítését jutalmakkal, adóelengedésekkel, szakszerű tanácsaival igyekezzék előmozdítani; mire nézve egy igen üdvös intézmény végre-valahára már nálunk is életbe van léptetve, s ez a földmívelési minisztérium alatt álló kultúrmérnökség, a mely tudvalevőleg a jelzett irányú munkálatokra teljesen ingyen bocsáttatik a gazdaközönség rendelkezésére. Ekként külön-külön kijelölvén a vízrendezés terén az állami és magántevékenység körét, hogy ezekben kellő egyöntetűséget hozhassanak létre, s hogy a teendők és azok sora-rendje mindenkor a viszonyoknak leginkább megfelelő módon állapíttassék meg, de főként, hogy eleve határozottan és részletesen kijelöltessenek mindazon feladatok, a melyek a vízrendezés terén hazánkban megoldásra várnak: múlhatatlanul szükségesnek tartjuk egy vízügyi tanács tervezését. E tanács feladata volna legelső sorban is azon irányelveket megállapítani, a melyek vizeink helyes irányú rendezésénél követendők és ezentúl folyton szem előtt tartandók; hivatva volna kijelölni azon intézkedéseket, a melyek vizeink tervszerű és egyöntetű rendezése céljából szükségeseknek mutatkoznak; állandó felügyeletet gyakorolna a tervezett és folyamatban levő vízi munkálatok felett, úgy hogy jóváhagyása nélkül ez irányban semminemű vízrendezési munkálat sem volna keresztülvihető; ezáltal ugyanis lehetővé volna téve, hogy e munkálatok közt meg legyen a szükséges egyöntetűség; ugyancsak e vízügyi tanács hatáskörébe tartoznának a vízi utak is, tehát ennek volna döntő befolyása a tarifák stb. megállapítására. Nem lehet feladatunk e tanács hatáskörét teljesen megszabni; egyszerűen csak utalni óhajtottunk néhányra azon teendők közül, a melyek véleményünk szerint e vízügyi tanács feladatát képezik. E nagyfontosságú és sokoldalú feladatból kifolyólag különös súlyt fektetünk ezen általunk javasolt vízügyi tanács helyes összeállítására. Véleményünk szerint ugyanis ennek teljesen független és szakértő elemekből kellene összeállíttatni, és pedig a következőleg: rendes tagjai volnának: a műegyetem illető szaktanárai, a mérnök-egyesület vízügyi szakosztályának két választott képviselője, az országos gazdasági egyesület két kiküldöttje, a Tiszavölgyi Társulat két képviselője, a Duna szabályozás és a főváros s a Dunántúli vízszabályozás stb. részéről egy-egy szakértő, a hajózás, ipar és kereskedelem egy-egy hivatott képviselője, végül néhány országos tekintélyű független szakegyén. A tanácsban mint szakreferensek részt vennének végül a közlekedési minisztérium vízügyi szakosztályának, s a földmívelési minisztérium részéről a kultúrmérnökség főnöke. Ez volna lényegében azon vízügyi tanács, a melynek felállítását vízi ügyeink rendezése és egyöntetű kezelése szempontjából igen üdvösnek s nagyon is kívánatosnak tartjuk. - De e mellett okvetlenül szükségesnek mutatkozik még, hogy a közlekedési minisztériumban a vízi osztály akként szerveztessék, hogy az administrativ ügyek vezetésén kívül kellő számú mérnöki személyzet legyen külön-külön a hegyi patakok, a Tisza, a Duna stb. szabályozási ügyeinek intézésére, s a vidéken is akként legyen a folyamszolgálat szervezve, hogy az minden tekintetben képes legyen reá háramló nagy feladat alapos és lelkiismeretes megoldására.