Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulati mozgalom kiteljesedése
1899-1900 1899. május 27. Az országos fontosságú vízi munkákkal, valamint az elvi jelentőségű vízi műszaki kérdésekkel kapcsolatos ügyek megvitatására és véleményeztetésére létrehozták az Országos Vízügyi Műszaki Tanácsot. 1899. június 24. * Pichler János (Arad) vízmérnök, a Csepelszigeti Ármentesítő Társulat igazgató-főmérnöke, a Tisza-Duna- völgyi Társulat titkára, az OVH csoportvezető főmérnöke, a Fertő-tó vízgazdálkodási kérdéseinek szakértője, jeles szakíró. (+ Budapest, 1984. augusztus 19.) 1899. július 1. + Radó Kálmán (Karlsbad), Vas vármegye főispánja, a Rába szabályozás kormánybiztosa (* Répcelak, 1844. december 17.) 1899. augusztus 10. + Almásy István (Dombrád), társulati igazgató főmérnök, kir. tanácsos, a tiszaberceli szivattyútelep és zsilip megépítője. (* Mándok, 1834.) Győr-pinnyédi árvíztábla 1899. szeptember Rendkívüli magas árvíz vonult le a Felső-Dunán, amely Patkányosnál átszakította a szigetközi töltést. Szakadás történt a folyó bal oldalán húzódó töltésen Csicsónál is. Összesen 508 km2 került víz alá. 1899. december 9. + Kéninger Gyula (Csepreg) mérnök, a Rábaszabályo- zási Társulat, majd a komáromi folyammérnökség vezető munkatársa, az első magyar nyelvű vízrajzi szakkönyv a „Vizmérés, vízsebesség- és duzzadás-számítás" írója. (* Gyarmat, 1856.) 1900. április második fele A Rába mentén gátszakadással is együtt járó árvízi események voltak. Az áradás tetőző szintjei, mint az addig észlelt legmagasabb vízállások a későbbi tervek számára mértékadó értékké váltak. A Rába kormánybiztosa Radó Kálmánt 1881-ben neveztek ki a Rába-szabá- lyozás kormánybiztosának. 15 éven át végezte felelősségteljes megbízatását mind a kormány, mind pedig a dunántúli régió teljes megelégedésére. Ügyes taktikával használta fel az 1883. évi nagy árvíz tragikus következményeit a Győr körüli folyók árvízi védműveinek kiépítését szolgáló munkálatok kormányszintű támogatásra. Elérte, hogy Győr város és Győrsziget árvízvédelmére külön törvény született az országgyűlésen. Előnyös kölcsönöket járt ki a Rába melletti védművek megépítésének finanszírozására. Másfél évtized alatt sikerült a Rába és mellékfolyóinak szabályozása, s ő kezdte meg a Rábca szabályozással a Flanság déli szegélyének a lecsapolását. Radó Kálmán Az OVI és a társulatok - 1899. A Kvassay Jenő vezette, és a Földmívelésügyi Minisztérium felügyelete alatt álló „M. kir. Országos Vízépítési Igazgatóság" nemcsak a folyammérnöki és kultúrmérnöki hivatalok feladatkörét vonta egységes keretbe, hanem a vízrajzi szolgálat tevékenységét is irányította. A szervezet felépítése ennek megfelelően a dunai, a tiszai, a kultúrmérnöki, a vízrajzi és a Folyókanyarulat átmetszésének építése személyügyi osztályok együttműködésére épült. Egy ideig az Igazgatóság foglalkozott a halászati és a közegészségügyi mérnöki feladatokkal is. A dunai és tiszai osztályokhoz tartoztak az illető folyó völgyében szervezett, vagy a későbbiek folyamán szervezendő folyammérnöki hivatalok (ezek száma 1899-ben 13 volt), kirendeltségek és művezetőségek ügyeinek ellátása; a kultúrmérnöki osztályhoz tartoztak az összes kultúrmérnöki hivatalok (ezek száma az előbb említett időpontban 17 volt) és a kassai vízmesteri iskola ügyeivel kapcsolatos tennivalók, valamint a talajjavítási kölcsönök engedélyezése körüli hivatali ügyintézés. A vízrajzi osztály feladatát az összes vízrajzi ügyek, az országos vízjelző szolgálat és az árvíz-statisztikával kapcsolatos tennivalók képezték. A személyügyi osztály elnevezés némileg félrevezető, mert az itt dolgozók nemcsak az említett hivatalok személyi dolgaival foglalkoztak, hanem az évi költségvetések és pénzügyi jelentések összeállításának keserves feladatát is ellátták. Az egyes osztályok személyzete az osztályvezetőn kívül az illetékes kerületi felügyelőkből, illetőleg az oda beosztott mérnökökből, tisztviselőkből és alkalmazottakból állt. A kerületi felügyelők rendszerét még 1874-ben honosították meg az állami mérnöki szolgálat tevékenységének hatékonyabbá tétele érdekében. A felügyelők a rájuk bízott folyam- vagy kultúrmérnöki hivatalok belső működését és ügykezelését, a hivatalokhoz tartozó folyószakaszok állapotát, vagy az állami építkezések menetét, időről-időre pénzügyi és műszaki szempontból is megvizsgálták, s észrevételeiket az illető hivatalnak működése során 98
