Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulati mozgalom kiteljesedése
1894. A Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat befejezte az 1857-ben megkezdett, de az 1878. és az 1888. évi árvizek által többször megrongált töltéseinek építését. 1894. Kálkápolna székhellyel a Tárná és mellékvizeinek szabályozása érdekében, 90,5 km2 területen megalakult az Alsó-Tarnavölgyi Vízi Társulat. A társulat elnökének Baranyai Istvánt, alelnökének pedig Márkus József országgyűlési képviselőt választották meg. 1894. Az 1837-ben megalakult Paks-Faddi Ármentesítő Társulat a dombori és bogyiszlói árterek bevonásával (immár 207 km2 érdekeltségi területtel) újraalakult Pakson, s nevét Paks-Fadd-Bogyiszlói Dunai Ármentesítő Társulatra változtatta. 1894 első fele Tisza-Ugh és Szelevény között a Tisza-Körös-zugban lévő 73,8 km2 birtokosai Csépa központtal megalakították a Tisza-Körös-zugi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatot. 1894 első fele Megalakult a Törökbecsei Nagyrét Ármentesítő Társulat. 1894. Öt évi munka után, 710 ezer m3 föld megmozgatásával befejeződtek a dél-dunántúli Fekete-víz rendezési munkái, amelyek mind a mai napig a Fekete-víz vízgazdálkodási rendszerének gerincét képezik. 1894. 28 km2 mocsaras terület mezőgazdasági hasznosítására Torontál-Erzsébetlak központtal megalakult a Torontál-Erzsébetlaki Lecsapoló Társulat. 1894. Befejeződött a Zala szabályozása és árterének lecsa- polása. Ez a munka egyébként már 1835-ben megindult, de különböző nehézségek miatt többször évekre elakadt. 1895. január 5. Az országgyűlés által elfogadott A Rába és mellékfolyóinak szabályozásáról szóló 1885:XV. te. és 1893:XVII. te. végrehajtása során szükséges teendőkről szóló 1895:XIII. te. lehetőséget adott a Rábaszabályozó Társulatnak, hogy a munkákhoz újabb kölcsönöket vegyen fel. 1895. február 25. * Nóvé Lajos (Szeged) vízépítő mérnök, a Szegedvidéki Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat központi mérnöke, a szegedi VÍZIG főmérnöke. (+ Szeged, 1985. március 21.) 1894-1895 .s' Az 1894-ben újraalakult paksi társulat jegyzőkönyveinek címlapja Új beruházási korszak a vízügyek terén - 1895. „...Az ország egyéb jelentősebb folyóvizein első sorban szükséges szabályozási munkákról szóló 1895. éviXLVIII. t.-cikk új korszakát nyitja meg a folyószabályozásnak, nagyobb arányú, céltudatos munkálkodás előfeltételeit valósítván meg. Míg ugyanis e törvények meghozatalát megelőzően, eltekintve egyes folyószakaszokról rendelkező speciális törvények... intézkedéseitől, csakis évről- évre, az évi költségvetésben nyertek engedélyezést az egyes folyószabályozási munkálatokra felhasználható összegek, addig az (1894:111. te.) a Tisza és a Bodrog, (a fent említett törvénycikk) pedig az ország összes jelentősebb folyóvizein végzendő szabályozásnak irányát és kereteit egy évtizedet meghaladó időre állapította meg és gondoskodott a költségszükséglet fedezéséről. Új korszaka nyílt meg ezzel a folyószabályozásoknak, mert éppen ezek terén csak akkor lehet kellő eredményeket elérni és a leggazdaságosabban is munkálkodni, ha a végrehajtás hosszabb időre megállapított program és biztosított költségfedezet alapján megfelelő tervszerűséggel és beosztással történhetik...." (Részlet Darányi Ignác földmívelésügyi miniszternek a vízi beruházásokról szóló 1908. évi XLIX. törvénycikk tárgyalásakor a parlamentben elmondott indoklásából) Darányi Ignác, a Tiszavölgyi Társulat titkára 1878-1895 között, később két alkalommal is földmívelésügyi miniszter Társulati titkárból miniszter Darányi Ignác, a dualista korszak meghatározó jelentőségű földmívelésügyi minisztere már a szülői házban megismerkedhetett a társulatok mindennapjaival, hiszen édesapja 16 éven keresztül helyettes elnöke volt a Szolnok-Csongrád Jobbparti Ármentesítő Társulatnak. A fiatal ügyvéd kezdeményező szerepet vállalt 1878-ban a Tiszavölgyi Társulat újraalakítása körüli mozgalomban, s nem véletlen, hogy ekkor őt választották a TT titkárának. E minőségben gr. Lónyay Menyhérttel, gr. Andrássy Gyulával és gr. Károlyi Sándorral együtt a Tisza-völgyet érdeklő majd minden kérdés megoldásában részes volt. Mindebben az is segítette, hogy országgyűlési képviselőként igen aktív tevékenységet folytatott a hazai agrárium fejlesztése érdekében, így tekintélyes szakpolitikus hírében is állt. 17 évi aktív tevékenysége után lemondott a Tiszavölgyi Társulat titkára megbízatásáról, mert az uralkodó földmívelésügyi miniszterré nevezte ki. Ezt a kormányzati beosztást 1895-1903, valamint 1906-1910 között töltötte be. 92
