Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A szegedi árvíz és a vízjogi törvény megszületése
alispánon) keresztül nehezen tud intézkedni, egyszerűbb és hatékonyabb volna, ha valamely szakközege (a vízibiztos) révén közvetlenül kerülne kapcsolatba a társulatokkal. A szakszerű összeköttetés különösen árvizek idején, a védekezés irányítása tekintetében válik létfontosságúvá. Felszólalásának végén a Tiszavölgyi Társulat alelnöke sokak kívánságának hangot adva sürgette a minisztérium és a társulatok közötti anarchikus kapcsolatok rendezését, és a vízjogi törvény mielőbbi megalkotását. A Ferenc József-csatorna vízellátását biztosító bajai Deák Ferenc-zsilip Társulati versenytárgyalási hirdetés Árlejtési hirdetmény A aagyméllóságii földmivelésügyi ni. kir. minisztérium állni 217193. -z. alatt jóváhagyott töltés tömörítési tervezet kivitelére ezennel árlejtés hirdettetik. A munkálat áll: L Mintegy 6789*4 m beton előállítása és beépítéséből 2. Ezen beton beépítése által szükséges mintegy 533505 m löld mozgósitásáből. Felhivatnak mindazok, kik pályázni óhajtanak, hogy zárt ajánlataikat legkésőbb 1MI.1 május 20-üli <1. e. óráig nagyméltóságu gróf Andrássy Aladár társulati elnök úrhoz (Budapest Andrássy-ut 59. sz.) annyival i- inkább benyújtják, miután a később érkezeti ájánlalok llgye- I lembe vétetni nem fognak. A tervezel, valamint előnézet általános és részletes építési feltételek a társulat igazgatóságánál Tőke-Torebesen (Zemplén megye.» Tőke-Terebes, 1893. április 27. Szladek Károly, ifUlilA m.'-niM Legények a gáton - 1881. A Hosszúfoki Ármentesítő Társulat 1881-ben jóváhagyott gátvédelmi szabályzatából a következőket tudhatjuk meg. Az árvédekezés irányítása a társulati igazgató mérnököt illette. A társulat elnöke árvíz idején háromtagú árvíz- védelmi bizottságokat nevezett ki (szám szerint három bizottságot), amelyeknek az egyik tagja, a mindig a legveszélyeztetettebb helyszínen tartózkodó társulati mérnök, másik két tagja pedig a gátszakasz egy adott pontján mindig jelenlévő és intézkedő, főfelügyelők voltak. A főfelügyelők nem voltak állandó társulati alkalmazottak, hanem csak az árvíz idején láttak el fontos szerepet. Személyüket a társulati érdekeltek közül jelölte ki az elnök. Mivel az adott gátszakaszon minden fontos védelmi kérdésben - a társulati mérnök távollétében - nekik kellett intézkedniük, lovasfutár segítségével álltak kapcsolatban a központtal, illetve a társulati mérnökkel. Ók irányították a gátfelügyelőket és a gátbiztosokat. A gátfelügyelők az érdekelt uradalmak, illetve haszonbérlők környéken lakó alkalmazottaiból verbuválódtak. A töltést egész esztendőben felügyelet alatt tartották, és ellenőrizték a gátbiztosok és a gátőrök munkáját. A gátbiztosok kötelesek voltak a felügyeletük alá eső - több gátőri szakaszból álló - töltésvonalon az árvédelmi eszközöket negyedévenként leltározni, és havonként egyszer a töltésvonalat bejárni. Kötelező tagság - 1884. Az 1884:XIV. törvény, amely kimondta, hogy a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása-ármen- tesítése egységes egészet képez - a Tiszavölgyi Társulatot törvényileg is megerősítette azzal, hogy valamennyi társulatnak, amely a Tisza és mellékfolyói mentén alakult, kötelezővé tette a belépést a Tiszavölgyi Társulatba. Ezzel a lépéssel a szervezeti koncentráció mellett a társulattok érdekképviselete is egységesebbé vált. A Tisza vidékével szemben a Duna völgyében még nem állt ilyen magas fokon a szervezettség. A dunai társulatokat összefogó központi szervezet megalakítása egyelőre váratott magára. 1883-1884 1883. * Szepesváry Iván (Mezőberény) vízmérnök, a Felső- Torontáli Ármentesítő Társulat igazgató-főmérnöke, a térség belvízlevezető rendszerei kiépítésének irányítója, Szeged belterületi vízrendezési terveinek kidolgozója. (+ Szeged, 1978.) 1883. A Rába árvize pusztított Győr városában. A drámai fejlemények hatására két év múlva elfogadták az ún. „Rábaszabályozási törvényit. 1883. * Benda Kálmán (Beregszász) társulati igazgató-főmérnök, 1944-ben a szovjet csapatok túszként elhurcolták. (+ ?) 1883. Az Ugocsa vármegyei Gyula és Fekete-Ardó községek határában elterülő mintegy 12 km2 kiterjedésű láp lecsapolása érdekében megalakult a Gyula-Fekete- Ardói Láp Lecsapoló Társulat. 1884. január 23. * Trümmer Árpád (Budapest) vízépítő mérnök, a miskolci Kultúrmérnöki Hivatal vezetője, majd 1938-1943 között a vízügyi szolgálat vezetője, utóbb az OVF, ill. a VIZITERV munkatársa, a hazai öntözések ügyének kiemelkedő alakja, jeles szakíró. (+ Budapest, 1961. november 30.) 1884. április 26. Az Országgyűlés elfogadta A Tiszának és mellékfolyóinak szabályozásáról, ezen folyók völgyeinek ármentesítéséről, úgyszintén a vízszabályozó és ármentesítő társulatok igazgatási szervezéséről szóló 1884:XIV. törvénycikket, az ún. „tiszai törvény"-t, amely rendszerbe foglalta a törvényhozásnak, az 1879. évi szegedi árvíz tapasztalatait is figyelembe vevő Tisza-szabályozási rendelkezéseit, meghatározva a társulatok és az állam kötelezettségeit, valamint az ármentesítő társulatok szervezetét. 1884. június 1. Az országgyűlés elfogadta Az 188UUI. te. végrehajtása nyomán keletkezett viszonyok rendezéséről szóló 1884:XXIII. tc.-et, amely az egyes társulatok által felvett kölcsönök visszatérítésének feltételeiről, valamint újabb kölcsönök felvételének módjáról rendelkezett. 1884. június 18. Az országgyűlés által elfogadott, A sövényháza-sze- gedi ármentesítő társulat ügyeinek rendezéséről szóló 1884:XXXV. te. újabb kölcsön lehetőségét biztosította a társulatra nehezedő pénzügyi terhek enyhítése érdekében. 73
