Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A Tiszavölgyi Társulat előzményei és kezdetei
1856-1857 1857-1858 1858-1859 1856. október 9. Toggenburg lovag, birodalmi kereskedelmi-, ipar-, és közmunkaügyi miniszter „A Tisza szabályozásának kezeléséit illető rendeletet bocsájtott ki, amely a tiszai munkálatokat igazgatási és pénzügyi tekintetben is kiemelte az ország többi részén folytatott vízszabályozások köréből. A rendelet egyik intézkedése az ún. „hozzájárulási kulcs" meghatározása volt, amely szerint az érdekeltek a rájuk háramló haszon arányában hozzájárultak a munkálatok költségeihez. A hazai vízi munkák irányításának átszervezése során a kormányzat létrehozta a Budán székelő Tiszaszabályozási Felügyelőséget (Theissregulierung Inspectoral), amely közvetlenül az országos politikai hatóságnak, a Főkormányzóságnak volt alárendelve. A Tisza-szabályozás- sal összefüggő rendelet lehetőséget nyújtott a társulatoknak kölcsön felvételére 5 %-os törlesztési kamat mellett. Lényeges változás volt a korábbi helyzethez képest, hogy az egyes tiszai társulatokat már nem kötötte az egyetemes kötelezettség elve. 1856. december 15. A Nádorcsatorna Társulat közgyűlésén először vetődött fel a Sárvíz völgyének öntözésének kérdése. 1856 végén Br. Sennyey Pál, Lónyay Menyhért, gr. Dessewffy Emil és Lónyay Albert társulati elnökök Albrecht főherceg főkormányzóhoz fordultak, engedélyezze egy tisza- völgyi társulati nagygyűlés megtartását. 1856. A négy évvel korábban alakult Flosszúfoki Ármentesító Társulat hozzálátott - a Körösök völgyében elsőként - belvízlevezető-csatorna hálózatának kiépítéséhez. 1856. * Lisznyai Damó Tihamér mérnök, az OVI kultúrmérnöki ügyosztály vezetője, a FM helyettes-államtitkára, a Dunavölgy Lecsapoló és Öntöző Társulat kormány- biztosa, a talajjavítás szakértője. (+ Budapest, 1924. szeptember 22.) 1856. A Tisza jobb partján a percsorai keresztgáttól Szegedig fekvő területek ármentesítése érdekében Szegeden megalakult a Percsóra-Szegedi Tiszaszabályozási Társulat. 1857. február 23. Főkormányzói engedély alapján Budapesten nagygyűlést tartott 14 tisza-völgyi társulat, hogy a munkák folytatásához szükséges kölcsönök ügyében közös álláspontot alakíthassanak ki. A nagygyűlés hangadói Pallavicini Alfonz őrgróf, Lónyay Menyhért, gr. Dessewffy Emil társulati elnökök voltak. A résztvevők 48 döntöttek arról, hogy a bécsi nemzeti banktól 15 milliós kölcsönt vesznek fel a munkálatokra. 1857. augusztus 1. ATiszaszabályozásics.kir. Központi Bizottság működése megszűnt, s a munkák irányítását a Tiszaszabályozási Központi Felügyelőségre bízta a birodalmi kormányzat. Az addigi 6 osztálymérnökség helyébe 4 tiszai folyamosztályt szerveztek egy-egy államépítészeti hivatallal kiegészítve, amelyek mint a Felügyelőség kirendeltségei szerepeltek. Minden folyamosztály építészeti járásokra oszlott. A Felügyelőség a Főkormányzóságnak, valamint a birodalmi kereskedelmi-, ipar-, és közmunkaügyi, továbbá a belügyi tárcának tartozott felelősséggel. 1857. december 27. I. Ferenc József uralkodói rendelete a Tisza-szabályo- zás költségeinek fedezetére 15 millió forint kölcsön felvételét engedélyezte a társulatoknak. A Ferenc-csatorna torkolata Bezdánnál 1857. A Tisza bal partján fekvő mintegy 200 km2 birtokosai Ó-Becsén megalakították a Törökbecsei Ármentesítő Társulatot. 1858. március 11. A tiszai társulatok előző évi budapesti nagygyűlésén megválasztott bizottság beszámolt kiküldőinek az ármentesítések folytatásához szükséges kölcsön megszerzésének feltételeiről. Miután a kormányzat sem sorsolási, sem pedig törlesztési kötvények kibocsátásához nem járult hozzá, a bizottság az osztrák nemzeti bank igazgatóságával egyezett meg egy záloglevelekben adandó, mintegy 8-15 millió forintos kölcsön ügyében. A társulatok szorult helyzetükben elfogadták a feltételeket. 1858. április 11. * Mailáth József (Pécs) nagybirtokos, gazdaságpolitikus (1885-től gróf), a Bodrogközi Tiszaszabályozó (majd Ármentesítő) Társulat elnöke, a Tiszavölgyi Társulat központi bizottságának tagja, a tiszai törvényjavaslatok kezdeményezője, a Vízi Társulatok Nyugdíj- intézetének első elnöke, majd az egyesített Tisza-Du- navölgyi Társulat első elnöke. Tevékeny részese volt a Millenniumi kiállítás megszervezésében, ahol a vízépítési, vízrendezési és talajjavítási albizottság elnöke volt. (+ Ófehértó, 1940. április 2.) 1858. március 14. A birodalmi kereskedelmi-, ipar-, és közmunkaügyi miniszter rendeletet adott ki, amely a gátrendőrség intézményét alapozta meg. Ennek értelmében a társulatoknak bizonyos (átlag egy mérföldes, azaz kb. 7,6 km-es) töltésszakaszok védelmére „gátfelvigyázókat" kellett alkalmazniuk, akik a töltéseket karbantartották, állapotukat felügyelték, s azonnal jelentették, ha valami rendellenességet, vagy rongálást tapasztaltak. 1858. május 28. A Sióberki Társulat beadványban követelte a Balatonból levezetendő víztömegek szabályozását és a szabályozhatóság érdekében a Sió torkolatánál egy zsilip felállítását. Még ugyanebben az esztendőben a soproni Helyhatósági Építési Osztály által jóváhagyott tervek alapján megkezdték a Sió-csatorna építését. 1858. október 12. A Hevesi Vízszabályozó Társulat megtartotta utolsó közgyűlését, amelyen sok vita és viszály után a társulat megszűnését is kimondták. 1859. január 25. A kinevezett királyi biztos, gr. Szapáry működésének eredményeképpen Vas, Veszprém, Zala vármegyék küldöttei Békássy Imre elnökletével, Zalaszegváron megalakították a Marcalszabályozási Társulatot. A szabályozási tervek elkészítésére Márton József veszprémi mérnököt kérték fel, míg az 1870-es évek első felében született kiviteli tervek szerzői Paál Dénes és Frommer Miklós mérnökök voltak. 1859. március 25. * Krisztinkovich Ede, ifj. (Kaposvár) mérnök, 1886-1887 között a Rábaszabályozó Társulat h. igazgatója, majd min. osztálytanácsos a FM-ban, a Vízügyi és Hajózási Közlöny c. folyóirat alapító szerkesztője, jeles szakíró.) 1859. november 14. Az Ér- és a Berettyó-szabályozó társulatok a munkák hatékonyabb elvégzése érdekében összeolvadtak, s ettől kezdve debreceni székhellyel létrejött a Berety- tyó- és Ér-szabályozási Debreczeni Társulat.
