Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A rendszerváltás és a társulati mozgalom megújulása
2009 közbeszédben azonban hallani arról is, hogy a szűkösen rendelkezésre álló forrásokkal egyik-másik társulat nem elég jól sáfárkodik, ezért mindenképpen erősíteni kell a társulati tevékenységgel kapcsolatos vezetői elkötelezettséget. Ez segítené, hogy a társulatok jobban érvényt tudjanak szerezni a küldöttgyűlések által meghatározott társulati hozzájárulás megfizetésének, amiben egyébként a társulatok operatív vezetésének szigorúan és következetesen kell eljárni - már csak a rendesen fizetők érdekében is! Nem beszélve arról, hogy az állami normatív támogatás mértéke is a beszedett és nem a kivetett társulati hozzájárulás mértékétől kell, hogy függjön. A társulatoknak folyamatosan jelen kell lenni munkaszervezetükkel az érdekeltségi területükön és az ott gazdálkodókkal, önkormányzatokkal, környezet- védelmi és vízügyi igazgatóság munkatársaival szoros munkakapcsolatot kell kialakítani. Ne felejtsük el, hogy a társulatok az érdekeltjeik pénzéből, az érdekeltjeik szeme előtt végzik - jól vagy kévésé jól - a feladataikat, ami alapvetően befolyásolja megítélésüket." Vízitársulati törvény Az Országgyűlés által 2009. december 7-én elfogadott, majd a Köztársasági Elnök aláírása után 2009. december 18-án kihirdetett A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 2010. január 2-án lépett hatályba. Ezzel, éppen a magyar vízitársulatok létrejöttének kétszázadik évfordulóján önálló törvényi szabályozást kaptak a vízitársulatok. A két évszázad alatt a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok között természetesen megtalálhatóak a társulatokra vonatkozó szabályozások is, de amíg a vízjogról szóló 1885. évi XXIII. törvény igen részletes szabályozást adott a társulatokról, a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény ezt a szabályozást már törvényerejű rendeletre, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény pedig kormányrendeletre bízta. Az új törvénnyel lényegében az egységes vízgazdálkodási társulati szabályozás szűnt meg, mert mindkét társulati formára (vízitársulat, víziközmű társulat) lényegesen eltérő jogszabály vonatkozik. A vízitársulati törvény szövegét az Országos Szövetség munkabizottságainak, valamennyi vízitársulati vezetőnek és az elnökségnek, mint testületnek a véleményét kikérve alkotta meg. Kiemelkedő szerepe volt a törvény létrehozásában dr. Varga Árpádnak, aki jogi szakértőként, majd főtitkárként a kezdetektől fogva „bábáskodott" a szöveg fölött, és Kuncze Gábor VTOSZ elnöknek, aki egyéni képviselői indítványként a parlamenti előterjesztést megtette. A vízitársulati törvény abból a gyakorlatból indul ki, amelyet a társulatok folytatnak, de rendezi az alulsza- bályozottságot (tehát a fontos kormányrendeleti intézkedéseket törvényi szintre emeli) és a törvény erejével igyekszik elősegíteni a társulatok működését. Az egyik fontos újdonsága, hogy lényegesen kiterjeszti a vízitársulat működési területét. A vízitársulat, ha tagjai küldöttgyűlési határozatokkal ezt támogatják a hagyományos vízrendezési, vízkár-elhárítási és védekezési feladatokon kívül (amit a társulat közcélú művei segítségével old meg) egyre több tényleges vízgazdálkodási, vízvisszatartási, tározási, vízszolgáltatási feladatot végezhet el. Üzemelteti az önkormányzati és magánkézben lévő műveket, táblán belüli meliorációs feladatokat hajthat végre, környezet- védelmi és ökológiai célú tevékenységet folytathat. Ezzel a vízitársulat lényegében a terület, a területi vízgazdálkodás tényleges gazdájává vált. Fontos kérdés a társulat tagjaival való kapcsolat, aminek alapja a tagok földnyilvántartási adataihoz való hozzájutás, az adatkezelési jogosultság. A gyakorlatilag ingyenes adathoz jutás és az adatkezelés kérdéseit is rendezi a törvény. A finanszírozásban is utat mutat, mert nem csak a minimális társulati hozzájárulás mértékét határozza meg, de szabályozza az állami hozzájárulás kérdését is. Egyértelműsíti, hogy a küldöttgyűlés (amelynek igen széles jogkört biztosít a törvény) által meghatározott társulati művek körének üzemeltetésére a vízitársulatnak jogcímet kell szerezni vagyonkezelői-, használati- vagy üzemeltetési szerződés formájában. A magyar törvényhozás központja, a budapesti Országház 2009. augusztus 31. - szeptember 1. Az EUWMA éves közgyűlésére a franciaországi Bor- deaux-ban került sor. A résztvevők elfogadták a „Bor- deaux-i Nyilatkozat"-ot, amely deklarálta a helyi- és regionális vízgazdálkodás kiemelt fontosságát az Európai Unióban. A közgyűlésen a VTOSZ-t Fehér Ferenc ügyvezető elnök képviselte. 2009. szeptember 3. Vízitársulati környezetvédelmi nyílt napot tartottak a Dráván a VTOSZ Környezetvédelmi Munkabizottság és a Dráva-Tenkes Vízitársulat szervezésében. 2009. szeptember 22. Kuncze Gábor (SZDSZ), Herbály Imre (MSZP), Katona Kálmán (MDF) és Nógrádi László (KDNP) képviselők önálló indítványaként az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottsága, mint első helyen kijelölt bizottság tárgyalta A vízi társulatokról szóló törvényjavaslatot, s azt általános vitára alkalmasnak ítélte. 2009. november 11. Négy település (Nyírtelek, Tiszadob, Tiszalök és Ti- szaeszlár) képviselő testületé Nyírteleken tartott ülésén megválasztotta az Alsó-Szabolcs Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat Előkészítő és Szervező Bizottságát, akik meg is tartották alakuló ülésüket. 2009. november 15. + Huth József (Szekszárdi agrármérnök, a Szekszárd- Paksi Vízi Társulat főmérnöke, majd 1985-1999 között igazgatója, a Sárköz meliorációjának és a szekszárdi borvidék rekonstrukciójának egyik irányítója, a VTOSZ 1991-1997 közötti társelnöke. (* Baja, 1943. április 25.) 2009. november 21. + Harmatos József (Mohács) agrárszakember, Mohács díszpolgára, a Baranya megyei Termelőszövetkezetek Szövetségének elnöke, a Baranya Megyei Agrárkamara elnöke, a Kelet-Baranyai Vízi Társulat elnöke. (* Nagykecskés, 1937. augusztus 6.) 2009. december 2. Rendkívüli budapesti közgyűlésen választotta elnökéül Domokos Lászlót a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége. A Békés Megyei Közgyűlés elnöke, aki egyben országgyűlési képviselő is, Kuncze Gábort váltotta ezen a poszton. 2009. december 7. Az Országgyűlés 199 igen, 147 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta A vízitársulatokról szóló CXLIV. törvényt. 235
