Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A rendszerváltás és a társulati mozgalom megújulása
Egy 80 éves belvízi szivattyútelep - 2008. A tiszafüredi szivattyútelep története visszavezet bennünket a Monarchia összeomlását követő időszakra. Az I. világháború után a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek lecsapolásáról szóló 1923. évi XLI. törvény kötelezte az ármentesítő társulatokat a belvizek levezetésére, ill. azokat, amelyek addig nem vonták feladatkörükbe a belvízrendezést, azokat a szükséges tervek elkészítésére. Mindezzel egyidejűleg már az 1923-24. évi költségvetésben jelentékeny támogatást nyújtott az állam a munkák kivitelére. Az már más lapra tartozik, hogy az időközben beállt infláció az összeget elsorvasztotta, így a társulatok csak igen kevés támogatáshoz juthattak. A munka azonban a társulatban tömörült birtokosoknak is érdekében állt, így az 1920-as évek második felében országszerte komoly erőfeszítések történtek a belvízrendezések és a szükséges szivattyútelepek megépítése, ill. kapacitásuk bővítése érdekében. A Tiszafüred térségében érintett Alsószabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat csak 1895-ben terjesztette ki működési körét a belvízszabályozásra is. Ettől függetlenül 1882-ben a tiszafüredi belvízi öblözet vizeinek levezetésére e helyen egy zsilipet építettek be az árvédelmi töltésbe. A hozzávezető 19 km-es Tiszafüredi-főcsatorna a már említett törvény hatására 1925- ben épült ki, az 1,75 m3/s teljesítőképességű torkolati szivattyútelepet pedig 1928-ban létesítették. A dízel üzemű szivattyútelep gépházának belseje Az EUWMA tagság Az European Union of Water Management Associations /EUWMA/ (Vízgazdálkodási Társulatok Európai Szövetsége) az Európai Unió azon országainak nemzetközi szövetsége, ahol vízitársulatok működnek és a vízitársulatoknak nemzeti szövetségük van. Az EUWMA-t 1996-ban nyugat-európai országok (Hollandia, Belgium, Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország) alapították, később csatlakozott hozzájuk Spanyolország, majd 2004-ben Magyarország. Az EUWMA célkitűzése a tagországok helyi és regionális vízgazdálkodási kapcsolatainak erősítése elsősorban a területi vízgazdálkodás (vízrendezés, vízkárelhárítás, kisvízfolyások rendezése, öntözés) területén. A szervezet közgyűlésére minden évben más tagországban kerül sor és a közgyűléstől kezdve egy éven át a rendező ország szövetsége tölti be a EUWMA soros elnöki tisztét is. A titkárságot viszont folyamatosan a Holland Szövetség (Unie van Waterschappen) adja. Magyarországot (praktikusan a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségét) 2004-ben, közvetlenül az Uniós csatlakozás után, Brüsszelben vették fel. A kelet-közép-európai országok közül egyedül Magyarország tag, mert - ahogy azt 2003-ban egy holland delegáció megállapította - a magyar vízitársulatok olyan helyi vízgazdálkodási szervezetek, amelyekben az önkormányzatiság dominál és nincsenek közvetlen állami irányítás alatt. A VTOSZ 2004-ben aktívan bekapcsolódott az EUWMA munkájába, amelyben sokat segített a Holland Szövetséggel korábban kialakított jó kapcsolat. A 2005. évi közgyűlésre a hollandiai Edamban, a 2006. évire pedig az olaszországi Padovában került sor. Itt az a megtiszteltetés érte a magyar delegációt (Sződi Imre elnököt, Csatlós Péter szakértőt, Fehér Ferenc főtitkárt, aki 2004. óta a VTOSZ állandó képviselője), hogy határozat született: a következő évi közgyűlést Magyarország rendezheti. 2007-ben Budapesten került sor az EUWMA a közgyűlésre és a VTOSZ elnöke, Kuncze Gábor lehetett egy évig a nemzetközi szövetség soros elnöke. A magyar delegáció (Kuncze Gábor, Fehér Ferenc, Bogáth Jenő, Csatlós Péter) a közgyűléshez kapcsolódó szemináriumon (workshopon) új, kiemelt témaként terjeszthette elő a belvízzel, a síkvidéki területek káros többletvizével kapcsolatos problémák megbeszélését. A soros elnökséget 2008-ban a németországi Potsdam- ban a Német Szövetségnek adta tovább a VTOSZ. 2007-2008 2007. szeptember 10-11. Budapesten tartotta 2007. évi közgyűlését a Vízgazdálkodási Társulatok Európai Szövetsége (EUWMA), amelynek szakmai programjában a víztöbbletek, belvízhelyzetek kezelése szerepelt. A közgyűléstől számított egy évig Magyarország adta a Szövetség soros elnökségét. A közgyűlés házigazdái: Kuncze Gábor és Fehér Ferenc 2007. november 20. A víziközmű társulatok 50 éves jubileuma alkalmából a falusi vízellátás évszázados fejlődéséről Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyar Víziközmű Szövetség ünnepi tanácskozást tartott Budapesten. 2007. november 28. Budapesten megalakult az Új Magyarország Vidék- fejlesztési Program ügyeit összefogó Monitoring Bizottság, amelyben szavazati jogú tagként vett részt a VTOSZ. A Bizottságban a Szövetséget Fehér Ferenc ügyvezető elnök képviselte, helyettese dr. Varga Árpádjogi szakértő volt. 2008. február 27. + Velez Zoltán (Budapest) a Vértesaljai Vízi Társulat 27 éven át tevékenykedő elnöke, a Móri Állami Gazdaság igazgatója, aki sokat tett az érdekeltségi terület vízfolyásainak rendezéséért, a meliorációs munkák sikeres elvégzéséért. (* Süttő, 1928. január 9.) 227
