Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A rendszerváltás és a társulati mozgalom megújulása
1998-1999 Az integrált vízgazdálkodásról Ebben az esetben nem csak a természetes módon (csapadékból) a területre kerülő, valamint a mesterséges úton (öntözés, vízellátás-csatornázás) odajutó vizek további hasznosítását kell megoldani, hanem figyelembe kell venni az egyéb, kommunális, ipari és mezőgazdasági víz- használatokat, és ezeknek a használt vizeknek az újbóli hasznosítását, vagy ártalommentes elvezetését is meg kell oldani. Ez pedig az érintettekkel való szoros együttműködésben, a mindenkori párbeszédet fenntartva lehetséges. A vízgazdálkodási társulati mozgalom résztvevői ilyen szempontból könnyű helyzetben vannak, hiszen maga a szervezet is erre épül: az összefogásra, a közös célok érdekében történő egyesülésre. Bállá Iván, a Tisza-Maros VgT. igazgatója minderre példát is mondott: „Hódmezővásárhelyen évente 2 millió m3 tisztított szennyvíz keletkezik, ami többszöri átemeléssel kerül a Tiszába. Ugyanakkor a város határában van 2000 hektár (20 km2) olyan terület, amelyet aszályos időszakban öntözni kellene és lehetne. Ezen a területen az öntözés korábban eléggé esetleges volt. Célszerű lenne tehát Hódmezővásárhely tisztított szennyvizeinek újrahasznosítása. Olyan tározórendszert kívánunk létrehozni, amelyben a hasznos és nem hasznosítható vizek szétválaszthatok, lehetővé téve így a belterület gyors mentesítését és a rendszer kapcsolható a már meglévő öntöző rendszerekhez. Az integrált vízgazdálkodás irányába tett lépésnek tekinthető, hogy a nemzeti parki érdekeket figyelembe véve a Körös-Maros Nemzeti Park megbízásából a pitvarost pusztákon vízvisszatartást lehetett megvalósítani. Földeák községben pedig egy mikrotározó, egy belterületi horgásztó megépítésére került sor." egyszerűen Bállá Iván Hetvenöt éve alakult a TDT 1999. április 27-én a VTOSZ és az MHT emlékülést szervezett a Tisza-Dunavölgyi Társulat megalakulásának 75. évfordulója alkalmából Budapesten. Az Sződi Imre köszönti az emlékülés résztvevőit emlékülést levélben üdvözölte dr. Torgyán József agrárminiszter. A Sződi Imre elnökletével megtartott rendezvény előadója volt dr. Starosolszky Ödön, az MHT elnöke, Fejér László, a Vízügyi Múzeum Levéltár és Könyvgyűjtemény igazgatója, dr. Tamás Károly, az FVM közigazgatási államtitkára és Fehér Ferenc, a VTOSZ titkára. Széchenyi emlékérem a Szövetségnek - 1999. május 10. Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a vízitársulatoknak az 1999. évi rendkívüli belvízvédekezésben végzett munkájukért a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének arany Széchenyi Emlékérmet adományozott. A kitüntetést dr. Kováts Gábor elnökhelyettes vette át. 1998. november 6. A Kormány a Felső Tiszán kialakult súlyos árvízi helyzetre tekintettel elrendelte a rendkívüli készültséget és 500 millió forintot különített el az árvízi védekezésre. A megtett intézkedéseknek köszönhetően mentett oldali árvízi elöntés magyar területen nem keletkezett. 1998. november Az ősszel lehullott nagy mennyiségű csapadék hatására jelentős területek belvíz alá kerültek. Különösen kritikus volt a helyzet a Felső-Szabolcsban, a Bodrogközben, a Tisza-Maros térségében és a Körösök vidékén. A téli időszakban a belvízborítás megfagyott, ezért a január második felében megindult olvadás tette újra időszerűvé a belvízi védekezést, szivattyúzást. Az elöntött területek maximális kiterjedése január 20-án közel 530 km2 volt, aztán ez az érték tavasszal 3800 km2 fölé is is felkúszott. 1998. december 7. A VTOSZ előterjesztésére az FVM és a KHVM megállapodott arról, hogy az 1998. évi Vízügyi Alap terhére támogatják a társulati védelmi tervek elkészítését. Ennek érdekében a társulatok az illetékes vízügyi igazgatósággal szerződést, a VTOSZ-szel pedig megállapodást kötnek. így egy egységes tematika alapján a VTOSZ szakmai koordinációja és ellenőrzése mellett készülhetnek el a védelmi tervek. 1999. március 6. Magyarország területén először a Felső-Tisza vidékén rendelték el a rendkívüli belvízvédelmi készültséget. Március elejétől kezdődően a belvízcsatornákon a mértékadó vízállások 130-180 %-ának megfelelő szinteken vonultak le a belvizek. A tavaszi belvíz összesen 4300 km2 területet érintett. Március 15-re az elöntött területek együttes nagysága 2420 km2 alá csökkent. 1999. március 3. A Tisza-Kunság Vízgazdálkodási Társulat módosította érdekeltségi területét és kikerült belőle az alpári nyárigát által védett 42,75 km2-es hullámtéri terület 1999. március 28. A korábban felszámolt Tisza-Szamosközi Vízgazdálkodási Társulat területén - a nagy belvízi elöntések hatására is - 161 km2 érdekeltségi területtel megalakult a Szenke menti Vízgazdálkodási Társulat, valamint április 29-én a Szamos-zugi Vízgazdálkodási Társulat 57 km2 területtel. 1999. május 27. Mezőtúron a tájsebek begyógyításának témakörével és a Ligeti-tó bemutatásával megtartották az I. Országos Vízitársulati Környezetvédelmi Nap rendezvényeit. 205
