Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulati mozgalom kiteljesedése a "pangás" korszakában
szabad kapacitásokra keressünk elfoglaltságot, mert egy fél százalékos nyereséggel elvégezhető munka még mindig jobb, mintha munkanélküliséggel demoralizáljuk az embereket. A munkanélküliséget persze nem a szó klasszikus értelmében értem, hanem úgy, hogy valaki a munkahelyén munkanélküli. Végül még egy dolgot, itt több jogi és más korrekciós javaslat merült föl.... Egyet akarok hozzáfűzni, mégpedig azt: elhatározott szándékunk, hogy minden olyan jogi kötöttséget, amely a mozgékonyabb, hajlékonyabb, termelékenyebb és önálló munkát gátolja, föl fogunk oldani!'' A fejlesztés határai - 1986. A víziközmű társulatok szervezése az ország gazdasági elnehezülése következtében egyre több gondot jelentett. Miközben a társulati víziközművesítési program végrehajtása egyre nagyobb anyagi tehervállalást igényelt a helyi érdekeltektől, elsősorban a lakosságtól, nagyon sok érdekelt jövedelmi viszonyai nem tették lehetővé, hogy megfizesse az érdekeltségi hozzájárulást. Vitathatatlan tény volt, hogy a falusi emberek lényegesen több anyagi áldozatot vállaltak, mint a városi lakosság. Gondot okozott több településen - elsősorban az új társulatok szervezésénél - a lakosság további terhelhetősége. A politikai vezetésnek el kellett azon gondolkodnia, hogy a családonkénti érdekeltségi hozzájárulás növelésének komoly társadalompolitikai kihatásai lehetnek. A falusiak terhelése a 80-as évek közepére lassan elérte a tűrési határt, ha belegondolunk, milyen hozzájárulásokat kellett fizetniük: vízvezeték, csatornahálózat, gázvezeték, utak építése, stb. Márpedig számos érv a csatornázási program gyorsítása mellett szólt, amit más módon, mint a csatornamű társulatok szervezése, nem nagyon lehetett elképzelni. Az évtizedek alatt kialakult „közműolló'' zárásának kérdésében sem az OVH, sem pedig a tanácsok nem tudtak döntő szerepet játszani, legfeljebb befolyásolni... A vízgazdálkodási célú beruházások szerkezetének alakulása 1947-1985 között I I Települések vizellótiso, 1-------1 csatornázása, kázfirdök M g. üzemek vizeli6tósa és csatornázása |-------1 Ipori vízellátás és i-------1 Mezőgazdasági I-------1 csatornázás I-------1 vizhasznositás □ Vízrendezés □ Árvíz mentesítés V//////\ Folyók és tavak szoba- lyozóso, viziútfejlesztés O A fejlesztést megalapozó beruházások 1987-1988 1987. december 10. A Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya Beszédes József emlékérmet alapított. Az emlékéremmel az a személy volt kitüntethető, aki a társulati mozgalom terén hosszabb időn keresztül kiemelkedő szellemi, ill. különösen hatékony gazdasági tevékenységet végzett. Az Országos Választmány által alapított Beszédes emlékérem (előlap) 1987. Budapest-Rákosszentmihály városrészben, a Baross utcai főgyűjtő megépítése lehetőséget nyújtott a XVI. kerületi Csatornaépítő Társulat megalakulására. A Társulat a következő években újabb területekkel (érdekeltekkel) bővült. 1987. Több mint 100 milliós beruházással elkészült a Szarvastól Újkígyósig húzódó 54 km hosszú Kákafoki Főcsatorna, amely az érintett térség belvizeinek levezetését gyorsította meg. 1987. Magyarországon ebben az évben 68 vízi- és 434 víziközmű társulat, valamint 10 területi és 1 országos egyesülés (VIBESZ) működött. 1988. január 1. A Bajai Vízi Társulat és a Margittaszigeti Vízi Társulat egyesülés révén megalakult a Mohács székhelyű Bácskai-Margittaszigeti Vízi Társulat. Mai érdekeltségi területe 1942 km2. 185
