Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)

A társulati mozgalom kiteljesedése a "pangás" korszakában

„vízgazda" nem szereti. Mi ilyen vízimádók vagyunk és az egész természetvédelmi uniónak a legjelentősebb feladatai közé tartozik a vizenyős területek megmentése, mert a világon ebből van a legkevesebb. ... Amikor a mezőgazda vagy a tsz-el- nök nem szereti azt, hogy elmocsarasodik a víztározó közvetlen környéke, azt mi nagyon szeretjük. További gondunk a komplexitás. Sokszor halljuk - így is van - hogy komplex talajjavítás és vízrendezés folyik ma Magyarországon, de azt szeretnénk, hogy még komplexebb legyen. Szükséges, hogyne csak a mezőgazda és a vízügyi szakember szempontjait vegyék figyelembe a kivitelezési munkáknál, hanem az erdész, a vadász, a horgász, a természetvédő érdekeit is.

...A felsorolt szakmák képviselői nagyon örülnének, ha meghagynánk a kis tocsogókat, a nádasokat, a kisebb bokros területeket. Az ilyen területek egy részét - melyeket a dózer néhány óra alatt eltüntethet - tározók, tehát belvízlevezetés céljára is igénybe lehetne venni...” (Rakonczay Zoltán elnökhelyettes, OKTH)

„... A társulatok fejlődését, együttműködését, a szakosodást egy-egy feladatra (pl.: drén-mosó) a gépek bérbeadását hátrányosan érinti, akadályozza a jelenlegi adózási rendelet. A társulatok műszaki színvonalának megtartását és fejlesztését nehezíti, hogy a meliorációs gépek vásárlása esetén nincs állami támogatás, sőt azt felhalmozási adó terheli."

(Bódi János elnök, Alsótiszavidéki Vízgazdálkodási Társulatok Területi Választmánya)

A társulati költségeket indokolatlanul növeli a magas közműfejlesztési hozzájárulás. Hasonlóan Veszprém megyéhez, más területeken is növekvő ütemű vízműépítéssel kell számol-ni. Ennek ipari hátterét biztosítani kell ahhoz, hogy az igényelt csővezeték, szerelvények, stb. megfelelő mennyiségben és kellő időben álljanak rendelkezésre."

(Fájd Ernő csoportvezető, Veszprém megyei Tanács VB.)

A víziközmű társulatok-ra vonatkozó új jogi szabályozás végrehajtása során kiemelt feladat hárul a helyi tanácsi szervekre, a viziközmű társulatok felszámolását követően a szükséges személyi és egyéb feltételek biztosítására, továbbá a társulatoktól átvállalt OTP-hiteltar- tozások maradéktalan törlesztésének intézésére."

(Dr. Ferenczi József elnök, Siófok Térségi Vízmű és Csatornamű Társulat)

„Elsőnek említem - mert ma ez a legidőszerűbb és egyben legsúlyosabb kérdés - a vízitársulatok részére a Vízügyi Alap folyósításának ügyét. Nem tartjuk mi sem elfogadható gyakorlatnak, Dr. Ferenczi József hogy májusban még nem ismerjük az éves VA sem az alapelveit - a százalékos mértékét - sem nagyságrendjét. így nem lehet tervezni és nem volna szabad közgyűléseink elé vinni jóváhagyásra éves terveinket sem. Itt nem csak arról van szó, hogy a végrehajtandó közcélú vízrendezési feladatainkat nem ismerjük hovatovább az év derekán - bár ez is minden további baj forrása - hanem arról is, hogy az ezekhez kapcsolódó üzemi meliorációs feladataink is bizonytalanok, nem indíthatók, esetleg végleg el is maradnak. A munkáink szervezetlenségének következtében bennünket - társulatainkat - ért anyagi károk becsülhetők vagy kiszámíthatók, de az erkölcsi veszteségek felmérhetetlenek, ezért a jövőben olyan helyzet, mint amilyen az idén kialakult, nem engedhető meg."

(Kovács József elnök, Déldunántúli Vízgazdálkodási Társulatok Területi Választmánya)

A társulati berruházásban épült balatonfőkajári szennyvíztisztító telep

„A víziközmű társulatok beruházásaiban egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak be - mint kivitelezők - a víztársulatok is. A kölcsönös megelégedésre alapozott kapcsolatbővítés erős korlátja, hogy a vízitársulatok közműépítése termelési adóval terhelt, így már a versenytárgyalásokon jelentős hátránnyal indulnak más

kivitelezőkkel szemben. Javasoljuk és kérjük az illetékes országos szervek annak jogi megoldását, hogy a víziközművek építése a vízitársulatok alaptevékenységi körébe legyen besorolva."

(Leitner István elnök, Felsőtiszavidéki Vízgazdálkodási Társulatok Területi Választmánya)

Dr. Ózsvári László, a VTOV elnökhelyettese

„A társulatok gazdálkodására az új gazdasági környezet meghatározóan hatott, a társulatok érdekeltté váltak a munkák gazdaságos kivitelezésben. A társulatok nyereséghányada országos szinten 1980-ig növekedett, ettől kezdve aránya és mennyisége csökkenő. Megállapítható azonban, hogy a jól gazdálkodók eredményei általában stabilizálódtak, az egymás közötti differenciálódás azonban az elmúlt időszakban fokozódott.

Az elmúlt öt évben a társulatok több mint 10 ezer dolgozót foglalkoztattak, a létszám 1-2 %-kal csökkent. A termelés másfélszeresére nőtt, tehát a termelékenység, a hatékonyság lényegesen javult."

(dr. Ózsvári László, ügyvezető igazgató, Hanyi- Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat)

„... A térségekben megvalósított drénezési munkákkal párhuzamosan kialakultak a mélycsatornás rendszerek, ahol a befogadók leginkább társulati kezelésű közcélú csatornák. A csatornák által összegyűjtött belvizek nagy részét ma már korszerű szivattyútelepek emelik be az állami főművekbe, a szivattyútelepek száma napjainkban folyamatosan emelkedik. A társulati kezelésben lévő csatornák nagy része a meliorációk megkövetelte átalakítások, mélyítések eredményeként „kétéltűekké" váltak, egyrészt drén-befogadók, másrészt öntözővíz szállítására is szolgálnak. A belvizek elvezetése a közcélú csatornákon a társulatok egyik alapvető feladata, ezt a tevékenységüket komplexen, beleértve a vízkormányzást, átemelést is, általában jó színvonalon látják el." (Rammacher István ügyvezető igazgató, Flamvas- Sárréti Vízgazdálkodási Társulat)

183