Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulati mozgalom kiteljesedése a "pangás" korszakában
1977. Országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították az 1,65 km2-es tiszavasvári Fehérsziket, az ország legészakibb fekvésű szikes tavát. Ugyancsak ebbe a kategóriába került a lOkm'-es tiszadobi ártér (hullámtér), az 1846-ban itt megindított Tisza-szabályozás környéke, minta töltés és azélő meder közötti ligeterdők, rétek, mo- rotvák és mocsarak jellegzetes növény- és állatvilágának szintere. Hasonló védettséget élvezett ettől kezdve a balatoni Nagyberek és a Gemenci Tájvédelmi Körzet is. 1978 eleje A pápai és a zirci vízitársuiat egyesülésével, közel 1001 km2 érdekeltségi területen megalakult a Pápa környéki Vízitársulat. 1978. március 3. + Nagy József, az Őrségi Vízgazdálkodási Társulatnak megalakulása óta elnöke, a Nyugatdunántúli Vízgazdálkodási Társulatok Területi Választmányának elnöke. 1978. március 15. Az MSZMP KB e napon hozott határozata kiemelt fontosságú társadalmi érdekként jelölte mega mezőgazdasági termelés növelése érdekében a termőföld megóvását, termőképességének fokozását szolgáló beavatkozások elvégzését. 1978. május 21-26. A Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya elnöksége tanulmányutat szervezett Jugoszláviába a helyi vízgazdálkodási feladatok ellátásának megismerése céljából. 1978. június 22. Megalakult az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács. 1978. szeptember 11. + Hartyányi László (Szarvas), mérnök, az öntözés és vízrendezés kiváló szakembere, főiskolai tanár, a szarvasi Öntözési Kutató Intézet ny. igazgatóhelyettese. (* Szarvas, 1911.) 1978. szeptember 28. Az MSZMP KB Szövetkezetpolitikai Munkaközössége ismét foglalkozott a társulatok jogi szabályozásával és megállapította, hogy korábbi állásfoglalásában foglaltak végrehajtása jó úton halad. 1978. december Megalakult a Hevesi Csatornamű Társulat. 1978. december 12. Megjelent a vízgazdálkodási társulatokra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról szóló 4/1978. (XII. 12.) OVH számú államtitkári rendelkezés. 1977-1978 1978. december 28. Önálló jogi személyiségű gazdasági társulásként a területen működő 8 vízi és 16 víziközmű társulat létrehozta a Középdunavölgyi Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülését. Az Egyesülés a következő év elejétől kezdett el működni. 1978-1979 tele Több ezer ember védekezett a Tiszán és mellékfolyóin, ahol az árvízi helyzet következtében a vízállás több helyen elérte, esetenként meg is haladta az addig mért maximumokat. Február elején közel 1760 km2-t borított belvíz. 1979. január 1. Több vízitársulat összevonásával 1940 km2 érdekeltségi területen megalakult a Körös-Berettyói Vízgazdálkodási Társulat. 1979. A jogelőd Együttműködési Csoportból megalakult az önálló jogi személyiségű gazdasági társulás, a Nyugat- Dunántúli Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülése. 1979. november + Márton Ferenc (Zamárdi), a Zamárdi Földművesszövetkezet főkönyvelője, majd igazgatási elnöke, a Zamárdi Vízmű- és Szennyvízelvezető Társulat alapító elnöke. (* Szeged, 1901. szeptember 26.) 1979. november Megalakult a Makó-rákosi Vízműtársulat. 1980. július 26- augusztus 2. A Körösök hegyvidéki vízgyűjtőjén július 21-25. között lehullott rendkívüli csapadék hatására igen heves árhullám indult el a Fekete- és Sebes-Körösön, valamint a Berettyón. 1980. október 16. A rendkívüli esőzések miatt megáradt Rába, Répce, Pinka vize elöntött néhány őrségi falut és annak határát. 1980. október 30. Esztergomban megnyílt a Magyar Vízügyi Múzeum első állandó kiállítása „A Duna és a magyar vízgazdálkodás története" címmel. A kiállítást, amely a társulati múlt számos emlékét is bemutatta, a „Múzeumihónap" eseménysorozata keretében Korcsog András művelődési államtitkár nyitotta meg. 1980. A Szolnok Megyei Tanács VB. természetvédelmi területté nyilvánította a Kunszentmárton és Mezőtúr közötti Körös-szakaszt és a hozzá tartozó 51 km2-es hullámteret, amely akkor az ország legnagyobb megyei jelentőségű természetvédelmi területe volt. 1978-1980 Az Országos Választmány titkársága az OVH szobáiban A következő év január elsején hatályba lépő 41/1977. (Xl.3.) rendelet hangsúlyozta, nem lehet érdekeltnek tekinteni azt (és így ingatlana sem vonható be a az érdekeltségi területbe), akinek sem haszna, sem pedig kára nem származik a létrehozott vízilétesítmények rendeltetésszerű használata következtében. A jogszabály kimondta azt is, hogy a területi és az Országos Választmányba való belépés nem lehet kötelező. Egyik érdek-képviseleti szerv sem hozhatott ugyanakkor a saját tagtársulataira kötelező érvényű határozatot. A rendelet az Országos Választmány működtetésének feladatát az Országos Vízügyi Hivatal apparátusára testálta. Az Országos Vízügyi Hivatal Fő utcai épülete (ma itt működik a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) Árvíz a Körösökön A román oldali töltésszakadásokat követően a Berettyó bal parti töltése a Halaspusztai szükségtározó közelében július 6-án átszakadt. Két nappal később a Kettős-Körös jobb parti töltése szakadt át a hosz- szúfoki belvízi szivattyútelep feletti szelvényben. A gátszakadás mérete néhány óra leforgása alatt meghaladta a 71 m-t, s a kiömlő víz mintegy 6,5 m mélységű kopolyát alakított ki. A szakadás következtében 105 km2-t öntött el az ár, s 4086 lakost kellett kimenekíteni. A károk mérséklése és a védekezési körülmények javítása érdekében még aznap robbantással megnyitották a Kettős-Sebes-Körös szögletében lévő Mérgesi árvízi szükségtározót, majd augusztus 2-án, a Fekete-Körösön érkező újabb árhullám hatásának csökkentésére a Mályvádi szükségtározót. 176
