Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulatok megújult feladatai a szocialista korszakban
tehát a társulati úton elkészült falusi vízműveket át kell adni üzemeltetésre a megyei víz- és csatornaműveknek. Ez viszont azt a látszatot kelti, hogy vízmű további sorsa kicsúszott az azt létrehozó lakosság kezéből annak ellenére, hogy a társulati úton megvalósult vízmüvet egy-egy helység lakossága magáénak tekinti, hiszen jelentős anyagi áldozatok árán állította azokat saját szolgálatába. Ezért aztán több helyen felmerült, nem lehetne-e a társulati úton megvalósított vízmű üzemelését a társulat kezelésében hagyni? A VTOV Elnöksége végül arra a megállapításra jutott, hogy a vízműtársulatok útján történő üzemeltetés nem gazdaságos, ezen túl egy sor közegészségügyi előírás betartása, ill. az azokra való felkészülés a vízdíjon felül további terheket róna a társulat érdekeltjeire, azaz a lakosságra, amit egyébként a vállalati üzemeltetés esetén az állam magára vállal. Az említett megyei szervezetek pedig már igen sok tapasztalatot szereztek az üzemeltetés terén, s az érdekelt lakosság érdekeinek védelméről pedig a helyi tanács és a vízműtársulat gondoskodik az üzemeltetőnél. A vízműtársulatoknál felmerülő problémát jelent, hogy azokat egy feladat (beruházás) végrehajtására hozzák létre, s amint a feladat pénzügyi lebonyolítása megtörténik a társulat működési ideje lejár, s mint jogi személy meg is szűnik. A vízműtársulatokkal kapcsolatos hitelpolitika a gyakorlatban (1969.) A vízműtársulatok részére az OTP folyósított hitelt. Az éves keretet az OTP központja állapította meg és az elosztásnál azok a társulatok részesültek előnyben, amelyek nagyobb saját erővel (érdekeltségi hozzájárulással, vagy más támogatással) rendelkeztek és amelyek rövidebb visszafizetésre vállaltak kötelezettséget. A hitelt legfeljebb 10 éves futamidőre, 2%-os kamattal folyósították. Az engedélyezett hitel igénybevétele csak megfelelő saját erő felhasználása mellett történhetett. Minden hitelkérelmet az illetékes vízügyi igazgatóság javaslatával kellett beterjeszteni. A kérelemhez csatolni kellett az OVH Társulati osztályának keretbiztosító igazolását is. Az indokolatlanul kért és az adott év végéig fel nem használt hitel összege után 0,25% rendelkezésre tartási jutalék terhelte a társulatot. m ii ni > 1! !! 1969 1969. február Első alkalommal jelent meg a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmányának kiadványa a Vízgazdálkodási Társulatok Tanácsadója (VTT). A kiadványt Kovács Gyula szerkesztette, míg a felelős kiadó Najmányi László, az OVH Vízrendezési és Társulati Főosztályának vezetője volt. 1969. március 7. Egy addig rendezetlen területen próbált eligazítást adni a MEDOSZ Vízügyi Szakosztálya, valamint az OVH Társulati Osztálya által kiadott Tájékoztató a társulati szakszervezeti alapszervek működéséről. 1969. május 29. Budapesten tartotta az Országos Választmány küldöttértekezlete II. tanácskozását, ahol a VTOV elnökévé Jámbor Istvánt, a Földesi Rákóczi Tsz. elnökét, országgyűlési képviselőt választották. Elnökhelyettesek lettek dr. Paczuk István, valamint Zsirai István, a Nyugat-Zalai Vízgazdálkodási Társulat elnöke. A küldött- gyűlésen elfogadták a VTOV Alapszabályát. Zsirai István, a VTOV elnökhelyettese 1969. augusztus 25. A Dráva-Feketevízközti VgT a Szigetvár Környéki VgT-tal egyesülve, Sellye székhellyel megalakította a 1436,1 km2 területű Drávamenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulatot. 1969. augusztus 31. Tiszadob határában, az árvédelmi töltés mellett, a Ti- sza-szabályozás első kapavágásának helyén, Dégen Imre államtitkár ünnepi beszédével felavatták Vásárhelyi Pál emlékművét, Grantner Jenő szobrászművész alkotását. 163
