Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulatok megújult feladatai a szocialista korszakban
1964-1965 1964. vége Az Őrség-Hetési Társulat szétvált a szombathelyi székhelyű Őrségi Vízrendezési és Talajvédelmi Társulatra, valamint a zalaegerszegi központú Nyugat-Zalai Víz- rendezési és Talajvédelmi Társulatra. Ez utóbbi társulat elnökének Zsirai Istvánt választották. 1965. április 25-29. 11 töltésszakadással kísért árvíz pusztított a Répce és a Rába vidékén. A halálos áldozatokat is követelő katasztrófa során több mint 500 km2-nyi terület került víz alá. 1965. tavasza Magyarországon a vízigyomok irtása érdekében megkezdődött a növényevő amur halak telepítése, elsőként a dunántúli Nádor Malomcsatornába. 1965. április-július 15. A század addigi legnagyobb árvize vonult le a Dunán és mellékfolyóin Csehszlovákiában, Magyarországon, és Jugoszláviában. 1965. június 19. Az addig szabályozatlan Bódva árvize közel 65 km2 területet öntött el. A folyó szabályozási munkáit már a következő hónapban megkezdték. 1965. november 18-20. Az MSZMP KB ülésén elfogadták az „új gazdasági mechanizmus", azaz a gazdaságirányítási rendszer reformjára vonatkozó irányelveket. 1965. november 28. A helyi vízgazdálkodási feladatok és az ezzel összefüggő talajvédelmi közfeladatok társadalmi úton, az érdekeltek bevonásával történő megoldásának biztosítása érdekében a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény alapján az Elnöki Tanács 23. sz. alatt törvényerejű rendeletet hozott A vízgazdálkodási társulatokról címmel. A tvr. végrehajtását szabályozó 25/1965. (XI. 28.) Korm. sz. rendelet szerint a társulatok feladatkörébe a kezelésükben lévő vízi művek szabályozása, létesítése, valamint azok fenntartása tartozott. A következő év nyarán hatályba lépő jogszabály szerint lehetőség nyílott a társulatok formális együttműködésére területi választmányok alapításával. 1965. december 30. A Keleti Főcsatornából kiágazva (Tiszavasváritól Új- szentmargitáig) megépült a tiszalöki rendszer nyugati felét öntözővízzel ellátó 42,8 km hosszú Nyugati Főcsatorna., amely a tiszai vízzel 46 km2 halastó vízellátását és mintegy 100 km2 szántó öntözését tette lehetővé, ugyanakkor övcsatornaként a Elortobágy tehermentesítésében játszott szerepet. A nagy dunai árvíz - 1965. A szokatlanul csapadékos időjárás, valamint a sok évi átlagot meghaladó alpesi hótömegek májusi olvadása következtében kialakult árhullámok magassága és tartóssága minden addigit felülmúlt. Az árvízi védekezés irányítására Fehér Lajos miniszterelnök helyettes vezetésével Árvízvédelmi Kormánybizottságot neveztek ki, amelynek tagja volt Dégen Imre államtitkár, árvízvédelmi kormánybiztos is. A Kormánybizottság jelentését a dunai- és nyugat-dunántúli árvizek- belvizek elleni védekezésről július 22-én tárgyalta és fogadta el a kormány, ezzel a Kormánybizottság befejezte munkáját. Az árvíz tapasztalatai alapján még ez évben megkezdődött a védművek fejlesztése a Szentendrei-szigeten, a Csepel-szigeten, a Budakalászi öblözetben, stb. A töitéslábi átszivárgást döngöléssel próbálják akadályozni Dréncsövet fektető árokásó gép Mi is az az üzemen belüli vízrendezés? - 1965. Az 5/1965 (Mg. É. 7.) FM számú utasítás - a vízügyi törvény rendelekzéseivel összhangban - egyértelműen leszögezi, hogy az üzemen belüli vízrendezés körébe tartoznak az egy termelőszövetkezet terű létén belüli, és kizárólag az illető tsz érdekét szolgáló következő munkák: • belvízrendezés, kisvízfolyás-rendezés, • rét- és legelőlecsapolás, • legelő övárkolás és övgátolás, • talajvízszint-szabályozás, • nyárigátak építése. Az árvízi védekezés során katonák dolgoztak a töltés magasításán Lakótelep védelme az árvíz idején 158
