Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulatok megújult feladatai a szocialista korszakban
tartozásukat. Viszont saját területükön 1961. január 1-től azokat a fásítási, talajvédelmi és vízmosáskötési munkákat, amelyek az adott térség vízrendezésének megvalósításához szükségesek-saját hitelfedezetük terhére végezzék el, ill. a megyei tanácsok hitelkeretét használják azokon a területeken, amelyek amúgy tanácsi, legeltetési bizottsági, vagy éppen termelőszövetkezeti területeket jelentenek. Ennek megfelelően azokat az érdekeltségi hozzájárulási összegeket, amelyek amúgy az erdőgazdaságokat terhelnék a Vízügyi Alapból kell kifizetni a társulatoknak. A megállapodás végrehajtása egy darabig gond nélkül ment, de hogy valami nem stimmel, azt az 1981. évi MÉM-OVH és PM közös megállapodás jelezte, amit a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatal Közgazdasági Főosztálya 62.518/2/81. sz. belső utasítással szét is küldött az érintetteknek. Ám 1986-ban az országos tanácskozáson ismét arról panaszkodott Császár József, a VTOV elnöke, hogy az érdekeltségi területen lévő állami erdőgazdaságok hozzájárulásának térítésével bajok vannak, a gazdaságok egy része vitatja érdekeltségét, és a fizetésekkel kapcsolatban sorozatosan fellebbezésekkel él... Újabb lépcsőfok - 1959. június 29. Az addig állami központi forrásból ellátott (vagy éppen el nem látott) helyi vízkárelhárítási feladatok leadásának sorában a következő lépcsőt a 28/1959. (V.É. 15.) sz. alatt született OVF főigazgatói utasítás jelentette, amelynek értelmében a területi vízügyi igazgatóságoknak a helyi vízkárelhárítás célját szolgáló vízi létesítményeiket a tanácsok illetékes szakigazgatási szervei részére át kellett adniuk. Ott, ahol már megalakultak a vízi társulatok, ott az átvevők a társulatok lettek, s a tanácsi szerveknek is tovább kellett adniuk a műveket társulati kezelésbe. Másutt, működő társulat híján a helyi tanácsokat kötelezték a művekkel kapcsolatos feladatok ellátására persze úgy, hogy a költségeket az érdekelteken behajthatták. Ez a rendelkezés természetesen a helyi (községi és járási) tanácsokat is érdekeltté tette abban, hogy szorgalmazzák a társulatok megalakítását, mert így megszabadulhattak olyan feladatoktól, amelyekre sem szervezési erejük, sem szakembereik nem voltak. 1959-1960 1959. A Balaton part menti települései közül elsőként Ba- latonakarattyán alakult meg a vízműtársulat Bala- tonakarattyai Törpevízmű Társulat néven. A törpevíz- művet 1961-ben helyezték üzembe. 1959. Berettyóújfalu székhellyel, 880 km2 érdekeltségi területtel megalakult a Berettyó Vízhasznosítási Társulat. 1960. február 19. Megalakult a Makó és Környéke Vízgazdálkodási Társulat. 1960. március 4. A kis társulatok egyesülési folyamatában Kiskunmajsa, Jászszentlászló, Kömpöc és Csólyospálos társulatai közösen megalakították a Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulatot. Az egyesült Társulat első elnöke Géczi Mihály lett. A Társulathoz 1965-ben csatlakozott a Kiskunhalas és Környéke Vízi Társulat. 1960. május 10. 264,5 km2 működési területen, Vásárosnamény központtal megalakult a Beregi Vízgazdálkodási, Talajvédelmi és Nyárigát Társulat jogelődje, amely 1968-ban átvette a Vásárosnamény-Zsurk között húzódó 34 km hosszú nyárigát-rendszert. 1960. május 23. 93,45 km2 érdekeltségi területen, Szelevény központtal megalakult a Tisza-Köröszugi Vízgazdálkodási Társulat. 1960. június 3. A Lókos-patak vízgyűjtőjén gazdálkodó szövetkezetek 19 taggal megalakították Rétságon a Lókos Vízrendező és Vízhasznosító Társulatot. A Társulat területe 1966-ban, majd 1969-ben bővült, s nevét idővel Ipolymenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulatra változtatta. 1960. június 17. Kiskörén öt Tisza menti község és 17 mgtsz, megbízott összesen 152 km2 érdekeltségi területtel megalakította a Kisköre székhelyű Sarud-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulatot. Később számos gazdaság és 11 település lett tagja a Társulatnak, amely 1966. december 31-től a Hanyi öblözettel (újabb hat községgel) megnövelt területen Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat néven, hevesi központtal folytatta tevékenységét. 1960. június Megalakult a nyugat-dunántúli Káldon a Kodómenti Vízrendező Társulat, valamint a zalaszentiváni Sárvízmenti Vízgazdálkodási Társulat. Belterületi vízelvezetés 151
