Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulatok megújult feladatai a szocialista korszakban
1958. március 31. A szigetvári járásban lévő Hóból község közigazgatási területén gazdálkodó Zrínyi Tsz. és mintegy 120 egyéni gazdálkodó létrehozta a Dél-Dunántúl első társulatát a Hoboli Vízrendezési Társulatot. Pár nappal később ugyancsak ebben a járásban megalakult a Molványi Vízrendezési Társulat. 1958. április A pénzügyminiszter 148/1958 (P.K. 14.) sz. alatt utasítást adott ki a vízgazdálkodási társulatok pénzforgalmának és hitelellátásának szabályairól. A társulatok ezek szerint kötelesek voltak a székhelyük szerinti OTP-nél vezetett csekkszámlájukon lebonyolítani pénzforgalmukat. 1958. április 23. 2,85 km2-n 156 birtokos megalakította a Penészleki Vízrendező Társulatot. A társulat tagjai alig néhány holdas, nagyon szegény emberek voltak. A Vízügyi Igazgatóság a munkák irányításához két csatornaőrt adott. A közgyűlés ügyvezetővé Lengyel Sándort választotta. 1958. április 27. Nagykáta központtal megalakult a Tápió-Hajta Vízgazdálkodási Társulat. A Társulat elnökévé Szarvas Pált választották, aki nyolc éven át volt a szervezet vezetője. 1958 nyara Az országban uralkodó tartós szárazság aszálykárral sújtott számos mezőgazdasági üzemet és egyéni gazdát. Az OVF főigazgató-helyettese, Ziegler Károly utasította valamennyi vízügyi igazgatót a hatékony vízvisszatartásra, valamint az öntözési agitációra. 1958. augusztus 21. 30 km2 működési területtel három termelőszövetkezet, egy állami gazdaság és egy erdőgazdaság Szűcs József elnökletével megalakította Mohácson a Mohácskölkedi Vízrendezési Társulatot, amely jogelődje volt az 1969-ben megalakult Mohács-környéki Vízgazdálkodási Társulatnak. 1958. augusztus 26. Megalakult és 1960. december 31-ig működött a Mesterszállási Belvízelvezető Társulat. 1958. szeptember 3. A Túrkevei belvízi öblözet 56,15 km2-es területén Szabó Sándor elnökletével megalakult, s 1961. december 31-ig működött a Túrkevei Belvízelvezető Társulat. 1958. szeptember 6. 50,51 km2 területen megalakult Csatári Ferenc elnökletével a Mezőtúr-Álomzugi Vízgazdálkodási Társulat. 1958 A Mezőtúri Szakaszmérnökség kútréti belvízi szivattyútelepe Víziközmű társulat Érden - emlékek a hőskorból „1954 tavaszán dr. Kápolnay Gyula, a község körzeti orvosa és Késő Géza mérnök beszélgetett egymással a „Hét forrás" helyén. Megálltak ott, ahol a víz kifolyik a mocsaras árokba, dr. Kápolnay a vízre mutatott: - Látja az elvtárs mi folyik ott? Víz - felelte a mérnök meglepetten. Nem víz ez,- mondta a doktor - hanem arany! És mi hagyjuk, hogy elfolyjon. Meg sem isszuk, kertjeinket sem öntözzük vele. Beszélgetésük végén a két férfi elhatározta, hogy véget vetnek ennek az áldatlan állapotnak és Érd lakosságát ellátják vízzel." Hát ez a legendárium, de ami a tényeket illeti, az 1957. évi 48. sz. tvr.-ben foglaltaknak megfelelően 1958 januárjában a községi tanácsülés létrehozta a Vízügyi Bizottságot, hogy a társulattá szervezés megindulhasson. Több hónapos felvilágosító munka eredményeképpen sikerült elérni, hogy az 1000 társulati érdekelt közül 547-en aláírják a belépési nyilatkozatot, amelyben azt is vállalták, hogy 10 éven keresztül évenként 200 forintot befizetnek a társulat pénztárába. A megalakult társulat alapszabályába az is bekerült, hogy „a Társulat érdekeltségi területén a beruházási munkákat saját kivitelezésben jogosult elvégezni." Ezt azért kellett hangsúlyozni, mert akkoriban ez volt az egyetlen társulat, amely saját kivitelezésben a leghatékonyabban tudta felhasználni anyagi forrásait, sőt szabad kapacitásával segítséget tudott más társulatoknak is adni a költségtakarékos kivitelezéshez. Óriási lelkesedéssel indult meg a munka. Amint egy-egy utcában megjelentek az építők, a lakosság apraja-nagyja ásót, lapátot, csákányt fogott hogy segítse a munkát. Alig kezdődött meg a hálózat kiépítése, a társulat szembe találta magát a krónikus anyag- és csőhiánnyal. Az Országos Tervhivatal elnökéhez, Kiss Árpádhoz fordultak segítségért, s rövid időn belül két vagon azbesztcement-cső érkezett Érdligetre. Az Országos Takarékpénztár az építés beindulását 1 millió Ft hitel folyósításával segítette. Az Érdi Ivóvíz Társulat működési engedélye Társulatok a falusi vízellátás fejlesztéséért - 1960-as évek A II. világháború után a falusi vízellátás fejlesztését igen alacsony szintről és nehéz körülmények között kellett elkezdeni, de az ötvenes évek első felének politikusait elsősorban az ipar erőltetett ütemű kiépítése érdekelte, így ezen a téren - csakúgy mint a lakosság életszínvonalát befolyásoló más területeken sem javult igazán a helyzet. A lakossági, gazdálkodói erőforrások társulati úton történő bevonása nem csupán a helyi vízkárok elkerülése terén volt kényszerű lépés a kormányzat számára - hiszen nem volt képes állami erőforrásból minden jogos igényt kielégíteni, hanem lehetőséget is teremtett egy gyorsabb ütemű vízmű-fejlesztés végrehajtására. A vízmű-társulatok megalakításának gondolata a lakosság körében is egyre népszerűbbé vált, mert a kényelmesen beszerezhető, ill. vezetéken hozzáférhető tiszta víz az elemi higiénia iránti természetes szükségletet elégítette ki, ráadásul a vízművek által szolgáltatott víz ugyanakkor lehetővé tette a felszín alatti vízkészletekkel való okszerű gazdálkodást is. A költségek csökkentése, ill. a gyors ütemű kivitelezés 148
