Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulatok az árvizek, belvizek és a száraz időszakok szorításában, a társulatok államosítása
1950 1950. október 1. A hazai öntözések tudományos színvonalának megalapozása érdekében Öntözési és Talajjavítási Kutató Intézetet (ÖTKI) hoztak létre Szarvason. Feladatainak módosulásával az intézményt később Öntözési és Rizstermesztési Kutatóintézetté (ÖRKI) alakították át. A hazai rizstermesztés visszaszorultával az intézet neve Öntözési Kutatóintézetre (OKI) változott. A feladatok hatékonyabb ellátásának érdekében az Intézet működését a földművelésügyi tárca 2000. július 1-én megszüntette, s jogutódként a Halászati és Öntözési Kutatóintézetet hozta létre. Rizsöntözés az Alföldön 1950. október Az építési szelvény többszöri csökkentését követően abbahagyták az 1948 márciusában megkezdett Duna-Tisza-Csatorna kivitelezési munkáit, mivel nemcsak az építési terv, hanem a szükséges anyagi eszközöknek is híján volt a kormány. A földnyeső és -kotró gépeket átvezényelték a tiszalöki vízlépcső, ill. a Keleti Főcsatorna építkezéseihez. 1950. Tovább fokozódott az öntözések fejlesztésének üteme: elkészült a Tiszasüly-Makkosi Öntözőrendszer, előbb 6, majd később 8 m3/s teljesítményű úszóműves fővízkivéteilel, üzembe helyezték az algyői úszó szivattyútelepet, s április 22-én megkezdte részleges működését az 5 mVs kapacitású tiszakeszi-i reverzibilis (kettős működésű) elektromos szivattyútelep. Ugyancsak ebben az évben elkezdődött a Körös-völgyi öntözések vízigényének átemeléses pótlása a Tisza vizéből. A gyors ütemű, s ezért gyakran megalapozatlan fejlesztésre jellemző, hogy 1950-1953 között az 1951 1953 íhőmC rsor.8omiLÍ$ox nizsaujzás után, a si::mcNÍs uweseh »/rá&rx a okuházak ZSALUZÁSA A Tiszalöki Vízlépcső építése öntözött területek nagysága megháromszorozódott: 306 km2-ről 936 km2-re nőtt. (Az erőltetett fejlesztést az évtized közepén már a stagnálás követte.) 1951. február 1. Az Országos Vízgazdálkodási Hivatal vízgazdálkodási körzeteiből árvízvédelmi és folyamszabályozási hivatalokat szerveztek, amelyek a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium felügyelete alatt működtek. Ezzel egyidejűleg földművelési tárca felügyelete alatt megszervezték a kultúrmérnöki és belvízrendező hivatalokat. E rövid ideig fennálló szervezetek az állami vízügyi igazgatás egysége felbomlásának következtében jöttek létre, s 1953-ban, az Országos Vízügyi Főigazgatóság megalakulásával meg is szűntek. 1951. február 28. Az 58. MT. sz. rendelet alapján megszüntették az egységes vízügyi szolgálatot és a teljes vízügyi feladatkört felosztották a különböző minisztériumok között. Az OVH feladatköre az árvízvédelem és folyószabályozás tekintetében a közlekedési tárcához került át, a belvizekkel, az öntözéssel és a mezőgazdasági vízgazdálkodással kapcsolatos feladatok tekintetében a földművelésügyi minisztérium lett az illetékes, a belügyi tárca felügyelte a vízellátás-csatornázást, míg a vízerő-hasz- nosítás feladatát a Bánya-és Energiaügyi Minisztérium kapta. Ezzel egyidőben megszűntek a vízgazdálkodási körzetek, helyettük árvízvédelmi és folyamszabályozási-, ill. kultúrmérnöki hivatalok létesültek. 1953. október 1. Az 1060/1953.(1X30.) Mt. határozat alapján felállították az Országos Vízügyi Főigazgatóságot (OVF). Ebből fejlődött ki a vízügyi igazgatás későbbi csúcsszerve az Országos Vízügyi Hivatal (OVH), amely 1968-tól egy kézben fogta össze a vízépítés és a vízgazdálkodás valamennyi feladatkörét. A Főigazgatóság közvetlenül a Minisztertanács alá rendelt államigazgatási szerv lett. Első vezetője Rajczi Kálmán volt. IványiBertalan a Tiszakisvíz- Rajczi Kálmán főigazgató, szabályozásának tervezője a vízügyi szolgálat főnöke 1953. december 30. + Iványi Bertalan (Budapest), mérnök. Több folyammérnöki hivatalnál teljesített szolgálatot, 1934-ben az FM Folyammérnöki osztályának vezetőjévé nevezték ki. 1937-1938. között az FM Vízügyi Műszaki főosztályának főnökeként a magyar vízügyi szolgálat vezetője volt. Fontos munkásságot fejtett ki a kisvíz- szabályozás ill. gázlórendezés műszaki kérdéseinek tisztázása terén. Az ő nevéhez fűződik a XX. század első felében végrehajtott tiszai kisvíz-szabályozás. (* Alsólendva, 1879.) 1953. A Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára „Műszaki Tudománytörténeti Kiadványok" című sorozatának első köteteként a jeles társulati mérnök, Beszédes József életrajzát jelentette meg, amelynek szerzője Károlyi Zsigmond volt. 140
