Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)

A társulatok az árvizek, belvizek és a száraz időszakok szorításában, a társulatok államosítása

Gr. Mailáth József emléktáblája és gr. Károlyi Sándor szobra lyes megállapításáról adta közre tapasztalatait. Szily József, a műegyetem második „vizes" tanszékének professzora a trapéz szelvényű földcsatornák hidra­ulikai kérdéseit boncolgatta, míg Wünscher Frigyes, a Vízitársulatok Beszerzési Szövetkezetének társelnöke a „Hangya" Szövetkezet tevékenységét ismertette a jelenlévőkkel. Az előadássorozatnak több helyszíne is volt, a legtöbb esemény a Tisza-Dunavölgyi Társu­lat Akadémia utcai székházának III. emeleti tanács­termében zajlott, de számos előadást a Műegyete­men, a Mérnökegylet Reáltanoda utcai, vagy éppen a Hangya Szövetkezet Közraktár utcai székházaiban tartottak. Az egyhetes program egyik kiemelt eseménye volt a Tisza-Dunavölgyi Társulat éves közgyűlése, aminek azért is szerencsés volt az időzítése, hiszen a legtöbb érintett társulati vezető amúgy is ilyen, vagy olyan módon részt vett az előadásokon. Két fővárosi emlék A társulati mozgalom vezetői társulati szerepük mel­lett gyakran más módon is részt vettek a magyar köz­életben. Manapság inkább társulatokkal kapcsolatos tevékenységük szorul a közvélemény történeti tuda­tában háttérbe, s ezen nem is nagyon lehet csodál­kozni. Károlyi Sándor grófról például a hazai /agrár/ történetírás elsősorban azt tartja számon, hogy a XIX. század utolsó harmadában zászlót bontó az agrárius mozgalom egyik vezéralakja volt, akinek segítőtár­sai - többek között - Darányi Ignác és Bernát István voltak, de ehhez a tömörüléshez tartozott Mailáth József gróf is. Károlyi Sándornak a Hangya fogyasztási- és hitelszö­vetkezeti forma kezdeményezőjének, a Tiszavölgyi Társulat alelnökének ülőalakos szobrát a Magyar Mezőgazdasági Múzeum városligeti épülete előtt helyezték el. Több mint negyedszázaddal fiatalabb társának, a Tisza-Dunavölgyi Társulat első elnökének, a már em­lített Mailáth József grófnak sokkal kevésbé feltűnő helyen állítottak emléket tisztelői. A Tisza-Dunavöl­gyi Társulat egykori székházának (Bp., V. Akadémia u. 9.) lépcsőházában található a fenti képen látható domborművű márványtábla. Ebből az is kiderül, hogy a Tisza-Dunavölgyi Társulat székházát a társu­lati nyugdíjintézet fennállásának jubileumán Mailáth Józsefről nevezték el. Ha valaki a régi társulati jegyzőkönyveket lapozza, akkor döbben rá, hogy Károlyi és Mailáth is, mint nagybirtokos főurak fáradságot nem sajnálva meny­nyit tettek hazájukért, a magyarság gazdasági fel- emelkedéséért. 1942-1944 1942. A Zala rendkívüli árvize átszakította az ún. Zala-fő- csatorna töltéseit, melynek következtében a víz teljes egészében elöntötte az egykori Kis-Balaton egész te­rületét. 1942. A belvizes esztendők tapasztalatai szerint a Duna- völgyi-főcsatorna nagy mennyiségű fennsíki vizet is kénytelen volt levezetni. Tehermentesítésére meg­épült a Csorna-Foktői árapasztó csatorna. 1942. Az ár- és belvizek által elöntött terület 9975 km2 volt, melyből ugyan az év folyamán 8933 km2-t mentesítet­tek a víztől, de összességében 1216 km2-t nem tudtak már megművelni. 1943. nyár Tiszapalkonyán a Sajó hajózhatóvá tétele érdekében megkezdődött egy csatorna és egy hozzá tartozó ha­józsilip építése. 1943. szeptember Átadták a felújított bajai Deák Ferenc zsilipet, amely a rendszeres karbantartás hiányában 1942. decem­berére olyan állapotba került, hogy az árvízvédelmi követelményeknek már nem felelt meg. Ezért Lampl Hugó tervei szerint és vezetése mellett elvégezték a szükséges munkákat, átalakításokat. 1943. december Elkészültek az 1941-ben megkezdett siófoki vízlépcső hajózsilipjének mélyépítési és betonozási munkálatai, amelynél már a talajvízszintsüllyesztéses módszert al­kalmazták. A munka végleges befejezését megakasz­totta a háború, így a vasszerkezet beépítése 1947-re maradt. 1943. Békésen, a Kettős Körös bal partján, a békésszentandrási duzzasztó építésével egyidőben, az 1940-ben kezdett munka befejezéseként megépült a Békési kikötő és ha­jófordító. A kikötőben gabonatárház, új út, valamint kes­keny nyomtávú vasúti összekötő pálya épült. A téli kikötő 1945-1948 között épült meg. 1943. Az Öntözésügyi Hivatal Kunmadarason új, 0,4 km2 területű öntözőtelepet (Redemptor II.) rendezett be 1944. ősz-tél A töltéseket a bombázások, a beépített ütegállások és fedezékek a Tisza egész hosszában erősen megron­gálták. A legkomolyabb károk a polgári és a csong­rádi hídnál keletkeztek. A társulatok - amint lehetett - megkezdték a helyreállítási munkálatokat. 133

Next

/
Thumbnails
Contents