Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulatok az árvizek, belvizek és a száraz időszakok szorításában, a társulatok államosítása
1939. február 4. A Tisza-Dunavölgyi Társulat közgyűlésén a lemondott dr. Palasovszky Sándor titkár helyére - az Alapszabály módosításával - főtitkári és titkári beosztásokat létesítettek, amely helyekre dr. Davida Lajost, III. Pichler Jánost választotta a Társulat központi bizottsága. 1939-1940 A Tisza-Dunavölgyi Társulat belvárosi székhaza Budapesten, az Akadémia u. 9. szám alatt 1939. április 22. + Korbély József (Debrecen) társulati igazgató főmérnök, hidrológus, a Tisza-szabályozás elméleti és gyakorlati szaktekintélye. (* Hódoscsépány, 1864. szeptember 10.) 7939. szeptember 7. Németország megtámadta Lengyelországot, s ezzel megkezdődött a II. világháború. 1939. november A Fehér-Körös árhulláma román területen gátszakadást okozott, de a kiömlő víz útjában álló lokalizációs töltés, amely az 1920-as évek közepén épült, meggátolta a magyar területek elöntését. 1939. A Vízügyi Közleményekben megjelent Babos Zoltán és Mayer László tanulmánya „Az ármentesítések, belvíz- rendezések és lecsapolások fejlődése Magyarországon", amely első ízben foglalta össze és értékelte röviden a több mint egy évszázadon keresztül folyó hazai társulati vízi munkákat. 1940. március 12-20. A délről érkező melegfront a Dél-Dunántúl kisebb-na- gyobb vízfolyásain (Kapos, Sió, Zala, Rinya, Marcal stb.) hirtelen hóolvadást és árvizet okozott. A közúti, vasúti átereszekben nagy károkat okozott. Március 14-én 9 vasútvonalon szünetelt a forgalom. 128 Társulati és állami alkalmazottak a magyar vízgazdálkodás szolgálatában - 1939. Mérnök Műszaki tisztviselő Gát- és csatornaőr Segédhivatali alkalmazott Egyéb alkalmazott Összesen Állami 115 119 13 57 79 377 Társulati 130 111 969 182 157 1549 (Forrás: Bárczay János: Beszámoló az országos árvízvédelmi kormánybiztos 1942-43. évi működéséről. Vízügyi Közlemények, 1943.1-2. sz.) Elhanyagolt alföldi artézikút Harmadik honfoglalás? Az 1938. április 28-án tartott Országos Ivóvizei látási Nagygyűlés levezető elnöke, Rohringer Sándor professzor zárszavában a következőket mondotta: „Általában ismert és sokszor hangoztatott büszke magyar kijelentés az, hogy a magyar nemzetnek kétszer kellett hazáját elfoglalni: először karddal idegen népektől, aztán a tudás fegyverével az árvizektől, az elemektől. Kérdem, vajon nem sorakozik-e az előbbi két hatalmas nemzeti tevékenységhez méltó módon az ivóvízellátás országos rendezése, amely megadja az alapfeltételt ahhoz, hogy rendezett viszonyok között, egészségileg is rendezett nép élhessen az ország területén." Belvizek - 1940. A XX. században a leginkább belvizes időszaknak az 1940-1941-1942-es esztendőket tartja a vízügyi történetírás. Az azt követő több mint fél évszázad alatt a belvízi elöntés csak két esetben haladta meg valaDr. Mezőssy Béla v. földmivelésügyi miniszter, a Nyírvízszabályozó Társulat elnöke mivel a 3000 km2-t. A magyarországi birtokosok és gazdák az 1930-as évek kifejezetten száraz időjárási körülményei között elhanyagolták az addig kiépített belvízlevezető hálózat bővítését, igaz a világválságot követő években nem is nagyon lett volna pénzük az egyébként fontos vízkárelhárítási fejlesztésekre. A kormányzatra hatalmas nyomás nehezedett a hazai - különösen az alföldi - öntözések fejlesztése és állami támogatásának kiterjesztése érdekében. Az 1937-ben meghozott öntözési törvény alapján alig kezdődött el a tervek megvalósítása és az első beruházások ünnepélyes kapavágása, amikor a beköszöntő nedves esztendők egészen más irányban tették próbára az alföldi gazdatársadalom anyagi erejét.
