Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
1841 1841. március 27. Petzelt József professzort kinevezték a pesti Instilutum Geometriáim Gyakorlati Mértan (Geometria practica) tanszékének vezetőjévé, amely tanszék a hallgatóknak a vízépítéstan tudományát is oktatta. Petzelt állását a szabadságharc bukása után, 1849-ben vesztette el. április 20. * Gyengő László (Győr-Alsóváros) vasútépítő mérnök, a Pest-Losonc, a Pest-Hatvan, továbbá az Ungvár felé vezető és a Dél-Magyarországot átszelő vaspályák építője, a párizsi Eiffel cég hazai képviselőjeként a budapesti Nyugati pályaudvar építés- vezetője, a szegedi Tisza-híd építésének irányítója. Részt vett a Tisza szabályozási munkálataiban, (f Budapest, 1884. november 29.) szeptember 22. Pesten megkezdte működését a József hengermalom. Széchenyi a munkásokat Svájcból szerződtette, s onnan hozatta a malom alkatrészeit is. A vállalkozással az volt a célja, hogy a jövőben minél több - afolyóvizektől független -. gőz erejével hajtott malom váltsa fel a hajózást hátráltató és veszélyeztető vízi- és hajömal- mokat. Az új malom napi 17 tonna finomabb, a piacon versenyképesebb lisztet állított elő. 1841. ToGiNio Lajos, a pesti egyetem orvosprofesszora Felszólítás Magyar- és Erdélyország orvosaihoz és természetvizsgálóihoz címmel az érintetteket a hazai ásványvizek feltárására és alaposabb megismerésére, gyógyfürdőink orvosi használhatóságának tisztázására és e fürdők kiépítésére, valamint a vízgyógyászat rendszeres terápiás felhasználására hívta fel. Tognio jó példával járt elől, mert két évvel később megjelentetett Néhány szó Magyarban ásványvizeiről című füzetkéjében hírül adta, hogy 519 forrás mennyiségi és minőségi vizsgálatát végezte el az azt megelőző 11 esztendő alatt. Cseresnyés Sándor (1786-1854) Veszprém vármegye főorvosa Az ugodi sós, vasas, gyantáros, ibolyos, hidegforrásokról címmel kiadott írásában az ország első artézi tótjáról részletes beszámolót közölt. A Városligetben Scheibel József kezelésében megnyitotta kapuit Pest város első gőzfürdője, az akkori nevén az „orosz fürdő”. Vásárhelyi Pál, a Tisza- szabályozás terveinek atyja Vásárhelyi Pál a felvidéki Szepesolasziban, egy kántortanító fiaként született. Még fiatalon elkerült a városból, s többet soha nem tért oda vissza. A Mérnöki Intézetben tanulmányait befejezve állami szolgálatba lépett, ahol első főnöke Huszár Mátyás volt, akinek irányítása alatt a Körösök vízrajzi felvételéhez került. Az itt eltöltött négy év során összegyűlt tapasztalatai, valamint a Duna felmérésénél szerzett további vízmérési ismeretei adták az alapot az 1827-ben kiadott két háromszögelési tanulmányához. A vízügyi hatóság vezetői is felfigyeltek elméleti kérdések megoldásában való jártasságára, mert 1829-ben már ő lett a dunai vízrajzi felvételek irányító mérnöke. A dunai mappáció adatai alapján 1831-ben nagy feltűnést keltve a Tudományos Gyűjtemény hasábjain Vásárhelyi Pál első hajózási mérnök Barabás Miklós kőrajza megtámadta a kor jeles mérnökének, Beszédes Józsefnek az Al-Duna szabályozására vonatkozó elképzeléseit. Ezzel felhívta magára gr. Széchenyi István figyelmét, akit a nádor királyi biztosi minőségben 1833 nyarán bízott meg az Al-Duna szabályozás végrehajtásával. VÁsÁRHELYit 1835-ben hivatalosan is felmentették a térképezések vezetése alól, s ettől kezdve minden idejét az al-dunai munkák foglalták le. Ebben az esztendőben, szeptember 14-én a Magyar Tudós Társaság levelező tagjai közé választotta. Az Országgyűlés által a Duna és egyéb folyók szabályozásának megvizsgálására összehívott bizottságban az 1841-ben hajózási felügyelővé kinevezett Vásárhelyi képviselte a Vízi és Építészeti Főigazgatóságot. Az ő szakvéleményének hatására javasolta a bizottság, hogy mindenekelőtt a Duna, Tisza, Száva, Kul- pa, Dráva, Mura, Maros és a Vág folyókat kell oly módon szabályozni, hogy abba az ármentesítés is belekerüljön. Az 1840-es évtized elején dúló tiszai árvizek azonban a kijelölt sorrendet alaposan felforgatták. A nádor utasítására Vásárhelyi a Tisza-szabályozás terveivel kezdett foglalkozni. Koncepciója heves vitákat váltott ki, s az egyik ilyen vita alkalmával Vásárhelyi Pál szívrohamot kapott és elhunyt. W. T. Clark és ... Antikor a pesti Hídegylet két fiatal arisztokrata kiküldöttje, Széchenyi István és Andrássy György gróf 1832. szeptember 4-én felkereste William Tierney CLARKot(1783-1852) Hammersmithben, kezdetét vette a Lánchíd története. Clark Anglia elismert mérnöke volt, számos megbízást és megvalósult munkát tudhatott maga mögött. Mérnöki tudományát tapasztalati úton szerezte, hiszen a 19. század elején Angliában nem volt hivatalos egyetemi szintű mérnökképzés. Mint műszaki rajzoló dolgozott az új London Bridge építőjénél, John RENNiE-nél, akinek javaslatára a hammersmith-i vízműtársaság mérnökévé nevezték ki. Munkaadói 1818-ban engedélyezték CLARKnak, hogy magánmérnöki tevékenységet is folytathasson: így került sor arra, hogy 1827-ben Hammersmithben, 1832-ben Mar- lowban, majd Sussexben lánchidakat építhessen. CLARKOt a Hídegylet Magyarországra hívta, hogy a helyszínen folytasson vizsgálatokat: vajon tényleg le-
