Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
1830-1831 Vörös László térképe a pest-budai Duna-szakaszról, amelyet a Hídegylet felkérésére készített 1830. augusztus 30. ___ Besz édes József Konstantinápolyban papírra vetette A Duna. Világ kereskedési, és motsár kiszárítási tekintetben című elképzelését a Duna árvízszintjeinek csökkentéséró'l, amely írása heves szakmai vitát váltva ki 1831-ben jelent meg a Tudományos Gyűjtemény hasábjain. 18J0. Mind a Dunán, mind pedig a Tiszán hatalmas árvíz pusztított. Törökkanizsánál átszakadt a töltés és víz alá került Torontál vármegye addig már mentesített, közel 600 km2-nyi egykori árterülete és az alatta fekvő, több mint 1700 km2 kiterjedésű nyílt ártér. Az árvíz elleni védekezés késztette a birtokosokat az első nagyobb tiszai ármentesítő társulat létrehozására 1836-ban. A Szeged-Algyői öblözet védelmére mintegy 18 km hosszú, egységes védővonalat alakítottak ki. Kisújszállás települése Karcag városával közösen 1,5 méteres árvédelmi töltéssel felemelte a Kara János-gátat, s ezzel az ott lakók megmentették magukat az árvíz pusztításaitól. 1829. szeptember 1-5. Gr. Zichy Ferenc, a Körösök vízrendezéséért felelős királyi biztos az érdekeltek váradolaszi gyűlésén elfogadtatta Huszár Mátyás tervét egy, a Tisza bal partján Tiszadob és Polgár között építendő kb. 11 km hosszú gát építésére. Ennek megvalósítását - amely az Árkusér, Zádor, Hortobágy és Kadarcs tiszai kiszakadását, s így a terület vízutánpótlását gátolta volna - végül a legelőinek „öntözését” féltő Debrecen és az árvízszint emelkedésétől tartó Csongrád akadályozta meg. A Hortobágy Ágota-pusztai ősi Tisza-meder befásított folyóháttal A’ T I L A' T I S / V 1 NAGYOBB ÁRRVIZEK’ ELTÉRÍTHÉTÉSÉRÜL EGY KÉT SZÓ. I P T A VEDRÉS ISTVÁN , TEKINT NS. TSONGRÁD VÁRMEGYE TÁBLA HÍR A JA ; A1 BETŰI VS MORVA ORSZÁGBAN A’ BRÜV1 MEZ fűt TS. KIR. TÁRSASÁGOK TAGJA. HAJDANI RENDES FÖLDMÉRŐ. p i: V T K Ar, PRTRÓZAI TRATTNJSR I. M, ts KÁROLVl ISTVÁNNÁL. 18 3 0. Vedres István könyvének címlapja 1830. A Tudományos Gyűjtemény folyóirat hasábjain megjelent Vedres István A túl a Tiszai nagyobb árvizek eltéríthetésérül egy két szó című munkája, amelyben kifejtette, hogy a folyó szabályozását csak töltések építésével nem lehet megoldani, ezért felvetette egy' tiszántúli árapasztó (és öntöző) csatorna megépítésének gondolatát 1831. február 1.___ A Széchenyi közreműködésével alakult Első Duna-Gőzhajózási Társaság megindította a rendszeres hajóközlekedést a Dunán Bécs és Pest között. Az első üzembe állított gőzhajó a „Franz I.” volt. A Társaság ebben az esztendőben megszerezte a gőzhajózás egyedüli jogát a magyarországi Duna-szakaszra. 1831. Wagner Mihály mérnök elkészítette a Répce vízrajzi felvételét. A felmérés eredményeit 10 szelvényből álló térképsorozaton rögzítette. Felállították az első állandó tiszai vízmércét Szegeden. A gőzhajózás érdekében megkezdték a Felső-Duna szabályozását.
