Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
pontok) és a vízmércék elhelyezése 1835-1845 között zajlott le, jóllehet a mappáció befejeztéről már 1840- ben is cikkeztek a korabeli lapok. Ez utóbbi munka azonban már nem Vásárhelyi, hanem Hieronymi Ottó Ferenc vezetésével zajlott le, miután Vásárhelyé a nádor az Al-Duna szabályozás munkálatainak irányításával bízta meg. Hogyan kell szintezni? Huszár Mátyás, a Körös-völgy felmérésének irányítója 1820. decemberében munkatársai részére Nivellierungs-Instruction ... címmel mintegy 60 oldalas, német nyelvű szabályzatot készített, amely mint az első szabatos és részletes szintezési utasítás, a magyar geodézia történetének egyik legértékesebb emléke. Huszár Mátyás szintezési utasításának címlapja, amely ma a Magyar Országos Levéltár gyűjteményében található Az egyes tereppontok (A és B) egymáshoz viszonyított magasságkülönbségének megállapítása szintezéssel Az egykori utazásról Csak két emberöltő telt még el, mióta a mérnökök vérét vették a Sárrétjének, mégis úgy megváltozott ez a vidék azóta, mintha századok múltak volna el. Apámtól hallottam, hogy Karcagtól Füzesgyarmatra-pedig jó harminchat kilométer távolság- a vásárra hajón járt. Sőt gyerekkoromban több városszéli udvaron magam is láttam hajót. Nem kell mindjárt valami balatoni vitorlásra gondolni! A mi hajónk csak afféle lélekvesztők. voltak, de ha a rétes emberek kezükbe vették a csáklyát, az ereken, fokokon, tisztákon, rónákon, hajó csapásokon olyan hirtelen átlökték a hajót oda, ahová kellett, hogy a gyorsaság becsületére vált volna akár egy balatoni gőzösnek is. Még akkor sem akadt fel a magyar ember, ha az árvíz apadni kezdett, s a hajó megfeneklett. Egyszerűen lovatfogott eléje s azzal húzatta. Sőt olyan járművet is talált fel, amilyen a Sárréten kívül tán az egész világon nem volt: sárhajót, amit a sárfölött ló húzott. (Győrffy István: Alföldi népélet, 1983.) A Tisza legendája Amikor az Úr a világot teremtette, minden teremtményének megvolt már a maga helye, csak a Tiszának nem. Ezért a Tisza Szent Péterhez fordult panaszával. Péter aranyekébefogta szamarát, s meghagyta a Tiszának, hogy kövesse és jöjjön a barázdában. A szamár é- hes volt, minden bogáncsért félrefordult, a barázda görbére sikeredett. A Tisza, mivel az eke vonta barázdában követte a szamarat, szintén kanyargós lett. 1821-1822 1821. május 14. * Zsigmondy Vilmos (Pozsony) bányamérnök, akadémikus. Nevét sikeres artézi kútfúrásaival tette ismertté. A magyarországi geotermikus kutatásoknak úttörője volt. 1883-ban a Magyarhoni Földtani Társulat alelnökévé választották, (t Budapest, 1888. december 21.) július 3. A Maros rendkívüli árvize Makónál a szentlőrinci, csipkési, szu- golyi és kákási töltésszakaszokon áttörte a gátat, s előbb a szőlőket, majd a város külső részeit is elöntötte. Csak a Makó belseje és nyugati része maradt vízmentes. 746 ház dőlt romba és két ember meghalt. 1821. Bogovich Károly, Zemplén vármegye mérnöke a rendszeres felmérés befejezése után elsőként készített az egész folyóra vonatkozó részletes vízrajzi leírást és szabályozási tervet a Bodrogról. Bogovich munkáját a Vízi és Építészeti Főigazgatóság a következő év március 6-án el is fogadta, s a munkát kisebb változtatásokkal a terv alapján meg is valósították. 1822. január 6. * Lónyay Menyhért (Nagylánya) politikus, 1871-1872 között miniszterelnök, az MTA tagja, majd 1871-től elnöke. Neve és működése összeforrott a Tisza-szabályozás történetével. A Tisza- völgyi Társulatnak 1846 óta alapító tagja volt. A Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatot pedig 1854-től 30 éven át elnökként vezette, (f Budapest, 1884. november 3.) március 14. ________________ * Szabó József (Kalocsa) bányamérnök, geológus, a kőzetkutatás világhírű szaktekintélye. Úttörő jelentőségűek az Alföld geológiai, valamint egyes gyógyforrások hidrológiai viszonyaira vonatkozó kutatásai. 1877-ben írott szakvéleményével segítette a káposztásmegyeri vízművek megépítését, (f Budapest, 1894. április 10.) december 17. __________ Hu szár Mátyást, a Körös-mappáció vezetőjét helytartótanácsi rendelettel kinevezték a Duna vízrajzi felmérésének főnökévé (igazgató mérnökévé), s ezzel kezdetét vette a legnagyobb hazai folyó és vízvidékének átfogó térképezési munkája.
