Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
Ember és természet (Glatz Ferenc)
1585-1596 1585. A nyugat-dunántúli vármegyék a török hadak előrenyomulásának megakadályozására elrendelték a Rába árvédelmi töltéseinek átvágását ., .mindazokon a helyeken, ahol az árvíz ki szokott tömi... 1587. Reinhold Lubenau német utazó írta, hogy a komáromi vár alatt több száz hajócskát látott, mindeg}’iken legalább negyven emberrel. Mindez megerősíti azt, hogy a Dunán a török megszállás ideje alatt Győr és a Vaskapu között sokevezős török kereskedelmi, utasszállító és hadigályák közlekedtek. 1 593. augusztus 24-29. Az egész Kárpát-medencére kiterjedő csapadékot hozó ciklon sokfelé okozta a patakok és folyók árvizét. A Brassóban lehullott kétórás eső következtében a víz a városfalat erősen megrongálta, s a városba bezúdulva, a házak egy részét elpusztította, sokat összeomlással fenyegetett, s a vízvezetéket elrontotta. Tordán az áradás a Maros hídját elpusztította. 1594. március-május ____________ N agy esőzések voltak az ország egész területén. A Dráva és a Mura a sok esőzéstől, valamint az erősen olvadó hótól megdagadva kiöntött. Sopronban májuskor három napos eső esett, a patakok megáradtak, a víz az Ikva-híd magasságáig ért, és a csűrökben nagy kárt tett. 1594. Az Illésházy család Trencsénteplicen - a meleg vizű forrásokra alapozva - nyilvános használatra szánt, hat medencéből álló fürdőt építtetett, 1 596. március 26. Rudolf király VII. dekrétumának 52. cikkelye a Garamon működő vízimalmok felülvizsgálatát kezdeményezte, s a hajózás akadályát képező malmok megrendszabályozásáról is intézkedett, hogy a mész, tölgy és másféle fa, élelmiszerek és minden egyéb szükséges dolgok szállítására használt vízijárművek és tutajok fel és le Esztergomba veszedelem nélkül vontathatok legyenek... A feltételeknek meg nem felelő malmok „széthányattatásáról” az alispánoknak, ezek vonakodása esetén pedig a főkapitányoknak kellett intézkedniük. 1613-1618 1613. április 25. II. Mátyás király 111. dekrétumának27. cikkelye (Hogy a Tisza és más folyók kiöntése ellen töltéseket készítsenek) első ízben foglalkozott a Tisza árvizeivel és a Tisza menti vármegyék árvíz- védelmi feladataival. A 17. század elejétől kezdve egyre gyakrabban vált szükségessé a különböző vízszabályozási feladatok megoldása, hiszen a törvénycikket 1630-ban megújították, sőt a Rába-meder tisztításával és a Mura árvédelmével ki is bővítették, 1616. Velencében megjelent a volt veszprémi püspök, Verancsics Fausztusz ötnyelvű építészeti és technikai találmányaival foglalkozó könyve, a Machinae novae [Új gépek], A kötetben először jelent meg egy lánchíd ötlete, ezenkívül található benne vízimalom, kotróhajó és számos más gépezet mellett egy terv arra nézve, miként lehet a Tevere áradásaitól Róma városát megvédeni. Egy lánchíd ábrázolása Verancsics Fausztusz püspök Machinae novae című, 1 61 6-ban megjelent munkájából 1618. július 4. Az országgyűlés - a II. Mátyás király által jóváhagyott IV. dekrétum 54. cikkelye (A Győr mellett folyó Duna vízárkának biztosok útján való megvizsgálásáról) értelmében - a győri Duna- szakasz és a Rába megvizsgálására királyi biztosokat küldött ki. Ez a munka nem annyira gazdasági, mint inkább katonai megbízatás volt, hiszen a jelentős támaszponttá kiépített győri vár védelmét szolgálta. 1619-1633 1619. december __________ A z esős időjárás következtében a Duna magyarországi részén kialakult „szörnyű árvíz”-ről tudósítanak az egykorú feljegyzések. Pozsonynál az áradás, valamint a vihar és hullámverés miatt 2 napignem tudtakafolyón átkelni. 1 620. augusztus A besztercebányai országgyűlés megfosztotta a magyar tróntól a Hmískvri,-házal, és királlyá választotta Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet, aki azonban nem koronáztatta meg magát. 1620. A festői hegyek által körülvett, Felsőőr melletti Tarcsa falucskában ünnepélyesen megnyitották a felszínre bukó források foglalásával kialakított fürdőt. 1622. augusztus 8. II. Ferdinánd első dekrétumának 42. cikkelye (A Duna és a Rábafolyók medrének, meg az újabban készült ároknak biztosok útján történő megvizsgálásáról) értelmében a szükségesnek ítélt munkákat Győr és Moson vármegyék, valamint a Szigetköz lakosainak közmunkájával kell elvégezni. 1 625. december 20. _____________ I I. Ferdinánd király dekrétumának 15. cikkelye foglalkozott a Rába eldugult medrének gondjával, a győri vár és a Rábaköz árvédelmének kérdésével. A törvény alapján kiküldött biztosok megvizsgálva a folyó állapotát intézkedtek a szükséges vízmunkák elvégzéséről. A Rába-szabályozás folytatásáról és befejezéséről az öt évvel később kiadott királyi dekrétum 14. cikkelye (A Rába folyó medrének kitisztítására biztosokat rendelnek ki) intézkedett. 1 630. május 24. II. Ferdinánd harmadik dekrétumának 14. cikkelye (4 Rába folyó medrének kitisztítására biztosokat rendelnek ki) megállapította, hogy az 1626-ban elrendelt munka eredményes volt, így azt folytatni kell a befejezésig. Ugyanitt rendelkezett az uralkodó, hogy a Tisza kiöntései ellen is gátakat kell emelni. 1633. Az erdélyi országgyűlések határozatai foglalkoztak a sószállításra alkalmas hajóutak karbantartásával.
