Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)

Ember és természet (Glatz Ferenc)

A középkori magyar térképészet legkiemelkedőbb alkotása: Lázár deák térképe a Kárpát-medencéről

Az 1 51 0-es években készített térképnek csak egy 1 528-ban kiadott fametszetes változatát ismerjük

1543.

Sopronban és környékén, a Fertő-tó vízgyűjtőjén nagy szárazság uralkodott, s a vízínség miatt a tó kiszáradt. Még a következő esztendőben is csak itt-ott látszott a Fertő medrében nedves rész.

A Szamos egyik kanyarulatára épült szatmári vár védelmének fokozása érdekében a folyón kanyarátvágást végeztek.

1545.

Megjelent Agricola (Georg Ha ver). német mineralógus De nature eorum quae efíluunt ex terra [A forrásvizek természete/ c. müve, amely részletesen foglalkozott a magyarországi forrásokkal és vizekkel.

1549.

Bázelben megjelent az első alapvető, forrásértékű balneológiái mű - a De admirundis Hungáriáé aquis bypomnemation [Magyarország csodálatos vizeihez fűzött észrevételek] - amelyet 1. Ferdinánd király egyik tisztje, Georg Wernher (Georgius Wernherus) eperjesi és sárosi várkapitány írt. A könyv Erdély kivételével az egykori magyarországi vízi világgal, az alföldi ártéri halászattal, ill. az ország legfontosabb forrásaival és fürdőivel foglalkozott. Wernher munkájának első megjelentetését még hét további kiadás követte.

DE ADMIRANDIS

H V N G A R t A£ AQVIS HYPOMJÍF.MATIO.V.

A.0 GINHOSVH 1ST Vili MMiNÍMCV* D. Stctfmutuitim in Herber Ihm, Ncipcrg, íc Guítenhig Baronem,mdyti Roman. Hung.Sc Boetn.&c. R'egis, dr r.

MN*NDt Con(iiunum,&Fife in Aulbu Prifectum.

010*010 VStSKKU-lJ A V TORE.

H IrC.ÍXÁ