Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)

A rendszerváltás és a hazai vízügyek - 1989

Vízgazdálkodás, környezetfejlesztés, tájvédelem Egy olyan természeti adottságú országban, mint hazánk., helyes vízgazdálkodás-politika nélkül tengőd­ni ugyan lehet, de jól élni nem. Ihrig Dénesnek, a vízü­gyi tudományos kutatás egykori vezetőjének idézett megállapításával egyet lehet érteni, de rögtön felmerül a kérdés - mi a helyes vízgazdálkodás? A korszerű vízgazdálkodás a jövőben nemcsak jó műszaki tervek készítését és azok magas szintű meg­valósítását követeli meg, hanem a térség természetes víztározó és víztartó képességének fokozását, a for­rásvidékek, holtágak, tavak fenntartását és létesítését, az erdő- és vízgazdálkodás harmonikus fejlesztését, Belvízlevezető csatorna Dabas környékén melyek összességükben tájformáló és mikroklimatikus hatásúak is. Fel kell ismerniük a vízgazdálkodási-, környezet- és tájfejlesztési véderdők, a közcélú víz­felületek jelentőségét, területük növelésének fontos­ságát. Ha ilyen ökológiai szemléletű vízgazdálkodás érvényesül a vízgyűjtő egész területén, ha a gazdasági igények a biológiai igényekkel azonos súllyal hatnak - akkor a természeti vízháztartás egyre kiegyensúlyozot­tabb lesz és a természeti környezet minősége javul. A klasszikusan kialakult vízhasználatok (ivó-, ipari- és mezőgazdasági) mellett közben olyan vízigények is jelentkeznek, amelyek az emberek pihenésével, munkaképességének megújításával, a szabadidő kul­turált és hasznos eltöltésével kapcsolatosak. Ezeket gyűjtőfogalommal „közcélú” (rekreációs) vízigények­nek nevezzük, amelyek sokszor nem is a vizek fel- használását, minőségének és mennyiségének jelentős megváltoztatását, hanem inkább a vizek területen tartását jelentik. Tervezéskor figyelembe kell venni, hogy kielégítésük fontos társadalmi érdek. Tömeges halpusztulás 1993. augusztus 10-én súlyos halpusztulás történt a Velencei­tavon az alacsony vízállás és a tó vizének felmelegedése miatt. A kánikulával összefüggő oxigénhiány miatt más vizekben is kri­tikus helyzet alakult ki, így például augusztus 27-én tömeges méretű kagylópusztulás lépett föl a ráckevei Duna-ágban Hasonló gondok megelőzése érdekében augusztus 7-én megindult az elektromos angolnahalászat a Balatonon 1994 1 994. január 1. Életbe lépett a Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés című szabvány. február 1. t Kessler Hubert (Budapest) mérnök, hidrológus, 1935-1945. között az Aggteleki-barlang igazgatója, a VITUK1, majd az ALUTRÖSZT kutató hidrológusa, a hazai barlangkutatás ki­emelkedő alakja, a karszthidrológia tudományának nemzetközi hírű művelője. (* Nagyszeben, 1907. november 3.) május Megjelent a kormány Alföld program-m\ szóló határozata, a- mely többek közt kiemelten foglalkozott a I)una-Tisza közi hát­ság vízgazdálkodási problémáival. Ezzel összefüggésben ősszel megalakult a Duna-Tisza közi Intéző Bizottság, amely a térség fejlesztési programját és annak vízgazdálkodási lehetőségeit kívánta összhangba hozni. június 29. Szófiában Magyarország képviselője is aláírta „A Duna meg­óvásáról és fenntartható használatáról” szóló nemzetközi kon­venciót. július 1 5. A Horn-kormányban a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium vezetője Lorz Károly lett, politikai államtitkárává pedig Kovács Kálmánt nevezték ki. november első hete Észak-Olaszországban a napok alatt lezúduló hatal­mas csapadék negyed magra rországnyi területet öntött el, közel száz ember halálát okozva. Piemonte, Liguria és Lombardia tartományokban ez volt az évszázad árvize. 1994. A kormány jóváhagyásával elkészült a Magyarország vízügyi politikája című dokumentum, amely a vízügyi szervezet fela­datává tette az újfajta, az Európai Unió szabályozási rendjéhez is igazodó vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kidolgozását.

Next

/
Thumbnails
Contents