Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása
1973 1 973. nyara Az 1970. évi tiszai árvíz után nyilvánvalóvá vált, hogy az évszázados szegedi partfal rekonstrukciója nem halasztható tovább. Az előmunkálatok után megindultak az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetésével (és további 11 vállalat közreműködésével) az 1979-ig tartó folyamszabályozási, résfal-építési, hídépítési, út- és járdaépítési, gáz- és vízvezeték átépítési, stb. munkák. (HK, 1979/6.261. p.) július 1 9. Illés György, az OVH elnökhelyettese átadta rendeltetésének a balatoni vízellátási rendszer első ütemében megépült Siófoki Regionális Vízmű, valamint Nyugatbalatoni Regionális Vízmű létesítményeit, amelyeket a VIZ1TERV mérnökei (főtervező Gerhardt József) terveztek, s aDUVlÉP szakemberei kiviteleztek. augusztus 24. Fehérvárcsurgó határában a Gaja patak Vaskapu szűkületében, az egykori római gát helyén Breinich Miklós OVH elnökhelyettes átadta a Gaja árvízcsúcsainak csökkentésére létesített Fehérvárcsurgói tározót. Az eredeti célok időközben bővültek, ipari, mezőgazdasági vízhasznosítási, belvíztározási, valamint üdülésiidegenforgalmi célokkal. A tározóban a jelenlegi üzemi vízszinten 4,5 millió m3 víz tározható. november 1 4. Átadták a Nyugatbalatoni Regionális Vízmű Nyirád—Sümeg—S ümegprága közötti szakaszát, amely Sümeg és környéke régi, súlyos vízellátási gondjait oldotta meg, 1973. A Művelődési Minisztérium által kiállított működési engedéllyel hivatalosan is megkezdte tevékenységét a Magyar Vízügyi Múzeum. Az 1973-as alapítással a vízügyi szolgálat jelentős lépést tett a magyar műszaki kultúrkincs részét képező vízügyi emlékek megmentése érdekében. A szakmai körökben dúló viták ellenére nagymennyiségű planktonevő busát telepítettek a Balatonba, remélve, hogy azok algafogyasztása csökkenteni fogja a tó eutrofizálódási folyamatát. A haltelepítés egy-két év kihagyással lényegében egészen 1983-ig rendszeresen zajlott. Üzembe helyezték a Kecskemét Városi Szennyvízelhelyező és -Hasznosító Rendszert. Lépcső lépcsőt követ A Tisza-völgy távlati vízgazdálkodás fejlesztési programja (Részlet Dégen Imre beszédéből.) A Tiszának az ország területén belül még nincs vízi összeköttetése a Dunával, és a nagy tömegű árucsere feltételei is csak fokozatosanfejlődnek ki. A Tiszán a vízi forgalom ma jelentéktelen. Magyarországon a korszerű vízút-hálózat megvalósítását tulajdonképpen a Tisza csatornázásával kezdtük meg. A Tiszalöki és Kiskörei vízlépcsők megépítése után, figyelembe véve, hogy a jugoszláv Tisza-szakaszon, a magyar határtól 70 km-re rövidesen elkészülő Novi-Becseji vízlépcső duzzasztása Csongrádig érvényesül, továbbá, hogy az Al-Dunán épült Vaskapu-vízlépcső duzzasztó hatása a Tisza A Dunán és a Tiszán meglévő illetve tervezett vízlépcsők raowoiKc:omisvi;Ku ISOOOmfnct Mt'M mmmavum tftflfl DuxA-juasfuri xsRCcm-.a.-; BUDAPEST nOCOrr&nap ffiOGOm-'/nap, RÉS VÍZMŰ MEIOEERFH)'. lWOmfosp MK m ÓIŰÓtŐFÖRT &WSHÁ2A PÉCSI W2 RESDEIESE J UM AGYARAIT 308 a oeruhozjs ossiece millió forintban Főbb létesítmények a IV. ötéves tervben A IV. ötéves tervben megvalósuló vízi létesítmények
