Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása
1957 1957 1958 1 957. július 1 6. - augusztus 24. A VITUKI frissen üzem behelyezett „Balaton” nevű kutatóhajója segítségével megkezdődött a tó vízminőségének rendszeres vizsgálata, amely kiterjedt a víz fizikai, kémiai és biológiai állapotának feltárására. A VITUKI kutatóhajója a balatonszemesi kikötőben 1 957. szeptember 1. A vízügyi feladatok pénzügyi fedezetének biztosításáról rendelkező 1075/1957. sz. minisztertanácsi határozat megszabta az államot és az érdekelteket, valamint a csak érdekelteket terhelő feladatok körét. A határozat a vízfolyások kategóriáinak megállapításával szabályozta a társulatoknak nyújtható állami támogatás mértékét. A feladatok ellátásának pénzügyi forrásaként létrehozta a „Vízügyi Alap”-ot (VA), valamint a Vízügyi Alap Kezelőségét (VAK). A VA lehetővé tette az országban addig háttérbe szorult területi kultúrmérnöki és települési vízgazdálkodási munkálatok jelentős támogatását október 1 3. Az új típusú vízgazdálkodási társulatok működését lehetővé tévő 48.tvr. alapján megalakult a Kiskunmajsa-kígyóspusztai Belvízlevezető Társulat, az ország első újjászervezett társulata. november 7. Átadták rendeltetésének a Jósvafői Karsztvízkutató Állomást. november Az előző évben megkötött magyar-jugoszláv vízügyi egyezmény alapján először került sor a közös érdekű árvíz- és belvízvédelmi művek együttes (később évenként rendszeressé váló) hivatalos bejárására és felülvizsgálatára. 1957. A VITUKI megkezdte a Tanulmányok és kutatási eredmények című kiadványsorozatának közrebocsátását. Ugyancsak a VITUKI jelentette meg a Lesbnyei József által szerkesztett Vízfolyásaink minőségi számbavétele c. kötetet, amely az első szöveges értékelést adta az ország 130 felszíni vízfolyásának állapotáról. A Fejér megyei Tanács kezdeményezte az Országos Idegenforgalmi Tanácsnál a Velence-tavi Intéző Bizottság (VIB) megalakítását. A javaslattétel után nem sokkal életre hívott testület feladata lett a tó környéki üdülőfejlesztések koordinálása. 1958^]anuór 10. A Tiszakutató Bizottság megtartotta alakuló ülését Szegeden, ahol elhatározták, hogy rövid időn belül meg kell alakítani a Tiszakutató Munkaközösséget a szegedi Tudományegyetem Állatrendszertani Intézetének keretében. február 21. _______________________________ A Kormány 19/1958. sz. rendelete foglalkozott A vízgazdálkodási társulatok alakításáról szóló 1957. évi 48. számú tvr. végrehajtásával. A feladatok tisztázása érdekében a társulatok március 18-án megtartották első országos tanácskozásukat. A Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Alsógödön közös elhatározással létrehozták a folyó biológiai viszonyainak vizsgálatával foglalkozó Magyar Dunakutató Állomást, amely az egyetem Állatrendszertani Intézetének keretén belül kezdte meg működését. A Tiszántúli öntözőrendszer kiépítésével kapcsolatban elkészült aVillogói főcsatorna és szivattyútelep, amely avizeket a befogadó Hortobágyba és a magasvezetésű öntözőcsatornába egyaránt át tudta emelni. Tekintettel arra, hogy az előző év júliusában a vízmesterek levelező oktatása megszűnt, felsőbb elhatározásnak megfelelően ettől kezdve a vízmester-képzést a vízügyi igazgatóságok keretén belül kellett megoldani. március V.__________________________________ A z öntözővizek vizsgálatára a vízügyi szolgálat felügyelete alatt 1956-ban létrehozott bajai, szolnoki, szegedi, debreceni, gyulai és székesfehérvári, valamint a létesítendő miskolci vízminőségvizsgáló laboratóriumokat egy OVF főigazgatói utasítás értelmében a felszíni vizek ipari és házi eredetű szennyeződéseinek vizsgálatára is alkalmassá kellett tenni. március 20.________________________ A Tolna megyei Dombóváron megalakult az ország első víziközmű társulata, a Dombóvári Vízmű Társulat. április 1._____________________________________________ A z Országos Földtani Főigazgatóság felügyelete alatt működő a Ceglédi, Kaposvári és Tokodi Mélyfúró Vállalatok összevonásával, budapesti székhellyel megalakult az országos Vízkutató és Fúró Vállalat, amely 1964-ben az OVH irányítása alá került. A Budai László vezette vállalat fő feladata a vízkutatás, valamint a mérnök geológiai és kútfúrási munkálatok kivitelezése volt. május ____ ____ _ Ka kas József irányításával, az Országos Meteorológiai Szolgálat 22 munkatársának részvételével megkezdődtek (és öt éven át rendszeresen folytak) a Balaton és partmenti övezetének időjárási viszonyaira vonatkozó kutatómérések. június 11-12. Az időjárási események rendszeres megfigyelése óta a legnagyobb 24 órás csapadékhozamot, 288 mm-t, ebben az időben mérték a Kékestetőn.
