Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása
1954 1 954. január 1. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) megalakulása után megszervezték a 12 területi vízügyi igazgatóságot. További lépésként a Mezőgazdasági Vízügyi Tervező Iroda (MEVITERV), a Vízerőmű Tervező Iroda (VITI) és a MÉLYÉPTERV Nagycsatornák Osztályának összevonásával létrehozták a Vízügyi Tervező Irodát (VIZITERV), amely az OVF központi tervező intézményeként működött. Ugyancsak megszervezték (március 10-étől) - Forstner István vezetése alatt - a Vízügyi Nagylétesítmények Beruházási Kirendeltségét (VIZIBER), amelynek elsőrendű feladata volt a nagyszabású beruházási programok (tiszalöki vízlépcső, keleti- és nyugati főcsatornák, nagyiványi tározó, a tiszalöki öntözőrendszer főművei, a II. tiszai vízlépcső, stb.) lebonyolítása. A vízügyi tudományos kutatás szakirányításának érvényesítése érdekében az OVF felügyelete alá került a VITUKI. január 10. Megjelent az OVF hivatalos lapjának, a Vízügyi Értesítő-nekelső száma. május 9. Hegedűs András miniszterelnök-helyettes jelenlétében üzembe helyezték az átlag 5 m esést hasznosító Tiszalöki Vízlépcsőt. Erőművének első gépegysége 1956 óta üzemelt, teljes üzembe állítása 1958-ben történt meg. május 31. A Minisztertanács (2.038/12. sz. alatt) határozatot hozott „a káros szennyvizek tisztításáról”, amely először mondta ki, hogy közegészségügyileg, vagy népgazdasági szempontból káros szennyvizet kibocsátó üzem tisztító nélkül nem építhető, nem üzemeltethető, a meglévő, de nem megfelelő tisztítóberendezéssel rendelkezőket pedig korszerűsíteni kell. július 1 3-31. A dunai árvíz példátlanul tartós és heves csapadék sorozat nyomán igen heves áradásokat keltett az alpesi mellékfolyókon. Bajorországban és Ausztriában több, mint 2500 km2 került víz alá és 30 ezer lakost kellett kitelepíteni. A Duna többi hazai szakaszán a védekezés a rekord magasságú víz ellen lényegében sikeres volt. Igaz, súlyos árvízkatasztrófa érte a Szigetközt. Itt több mint 200 km2, a gemenci gátszakadás miatt pedig közel 170 km2 került víz alá, a kár meghaladta a 750 millió Ft-ot. Rajczi Kálmán, az újraszervezett vízügyi szolgálat (OVF) első vezetője Újra fontossá válnak a vízügyek A vízügyi szolgálat egységének helyreállítása már a Nagy Imre kormány idejére esett. Az 1953-ban életre hívott Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Rajczi Kálmán irányítása alatt a vízgazdálkodással kapcsolatos igazgatási feladatokat csaknem teljes körűen átfogta. Ezzel az intézkedéssel párhuzamosan a területi igazgatást is egységesítették. Az így újjáalakított vízügyi igazgatóságok látták el az elsőfokú államigazgatási hatásköröket, ezen belül a hatósági és felügyeleti feladatokat. Az 1955. végétől Dégen Imre által vezetett OVF irányítása alatt működő területi szerveket kezdetben a szervezet központjának helyet adó megyeszékhelyről (pl. Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság), 1959 után pedig a földrajzi egységükről (pl. Felső Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság) nevezték el. Az igazgatóságok szervezetén belül mint végrehajtó szervek működtek a területi feladatokat ellátó szakaszmérnökségek, valamint a szakági feladatokkal foglalkozó főosztályok, ill. osztályok. 1954. február 10. Az első vízügyi igazgatók, akiket Rajczi Kálmán főigazgató kinevezett, a következők voltak: Budapesti VÍZIG - Kopasz Ferenc Győri VÍZIG - Asztalos László Szombathelyi VÍZIG - Kogoly Ottó Pécsi VÍZIG - Domokos J. Róbert Szegedi VÍZIG - Dános Valér Székesfehérvári VÍZIG - Dologh Er\'in Szolnoki VÍZIG - Hódos János Debreceni VÍZIG - Szikszay László Gyulai VÍZIG - Kurta József Nyíregyházi VÍZIG - Zboray Károly Miskolci VÍZIG - Vezse Sándor. Az új igazgatók között a kor szokásai szerint voltak mérnökök, vízmesterek és a vízügyekhez nem különösebben értő káderek is. Ez utóbbiak nem sokáig maradtak a helyükön, míg az igazán tehetséges szakemberek később is megtalálhatók voltak a vízügyi szolgálat felsőbb vezetésében. 1954 - Tiszalök - Hegedűs András Az avatási ünnepség szónoka Hegedűs András miniszterelnökhelyettes volt, aki - többek között - a következőket mondotta: A Tiszalöki Duzzasztómű egyike népi demokráciánk legnagyobb létesítményének. Méltán sorakozik a legnagyobb beruházások- Sztálinváros, Inota, Komló, Kazincbarcika és a többi mellé. A Tiszalöki Duzzasztóműnek a nagylétesítmények sorában azonban különös jelentősége van azért, mert ez az első olyan nagylétesítmény, amely közvetlenül a mezőgazdasági termelés fejlesztésének érdekét szolgálja. A csatornák., ha jól dolgozunk, nemcsak a vizet szállítják a Tiszántúl aszályos földjeire, hanem a mezőgazdasági termelés új, fejlettebb módszerének, a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásnak is hordozói lesznek.. Az átadott műtárgy az Alföld északi részén mintegy 1200 km2-nyi terület öntözővíz igényét elégítette ki, valamint a Körös-völgy vízhiányos időszakában kellő vízmennyiség átvezetéséhez a szükséges duzzasztást biztosította.
