Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A két világháború között
1944 A „Horthy István" vízlépcső átadási ünnepségének közönsége a kormányzót várja A Dél-Alföld, illetve a Körös-völgy öntözését megalapozó Békésszentandrási vízlépcsőt 1 942. október 1 5-én helyezték üzembe Horthy Miklós és Kállay Miklós miniszterelnök jelenlétében Jég és árvíz A Duna alsó szakaszán az összefüggő jégtakarót az árhullám felszakította és erős zajlás indult meg. A Fájsz alatt keletkezett jégtorlasz miatt megáradt Duna a bal parton meghágta az árvízvédelmi töltéseket, és azokat két helyen át is szakította. Ennek következtében Fájsz, Dusnok, Miske, Sükösd, Érsekcsanád és Baja határában összesen 155 km2 került víz alá. A jobb parti oldalt sem kerülte el az áradás, mivel Faddnál két helyen, valamint Bogyiszlónál is átszakadt a töltés. Ez utóbbi településen a házak háromnegyed része rombadőlt. Az elárasztott terület nagysága meghaladta a 86 km2-t. Az 1 940-1 942. évi árvizek és belvizek emlékére, Lampl Mária tervei alapján készített emlékplakett 1 944. január Károlyi Zoltán tervei alapján a Győri Folyammérnöki Hivatalnál új hordalékfogó berendezést készítettek és ezzel a készülékkel megkezdődtek a Duna hordalékviszonyaira vonatkozó átfogó kísérletek. márciusd|3. ___ t Bogdánfy Ödön (Budapest), mérnök, hidrológia tudományának kiváló hazai képviselője, a Tanácsköztársaság idején a vízügyi műszaki szolgálat főnöke. (* Torda, 1863. december 18.) március 1 9. A német hadsereg megszállta Magyarországot. június 2. f Németh Béla (Miskolc), mérnök. Tevékenysége a borsodi iparvidék vízmunkálataihoz kapcsolódott, több Sajó-menti öblözet ármentesítésének, vízrendezésének, illetve folyószabályozásának terveit készítette el. (* 1888.) júliusj!4. A Természetvédelmi Tanács javaslatára a Földművelésügyi Minisztérium a Pálvölgyi-cseppkőbarlangot természetvédelmi területté nyilvánította. A barlangot a háború idején óvóhelyként is használták. 1944. Befejeződött az 1939- évi jégzajlás következtében életveszélyessé vált badacsonyi kikötő 1940-ben megkezdett átépítése. A Balatoni Kikötők Felügyelősége a munkák során a régi fahidat lebontotta és új, szilárd kikötőt épített. A Dagály utcában az Árpád-híd és a Rákos patak között strandfürdő céljára sikeres fúrást mélyítettek (Béke forrás). A kút percenként 6 m3 41,5 °C fokos vizet adott. A víztermelés megindításának órájában a margitszigeti ún. „1. sz.” Zsigmondy- féle fúrásban 1 m-rel csökkent a vízszint, és ekkor szűnt meg a sziget valamikori látványossága, a vízesés. Budapesten, a Margitsziget nyugati részén, a Budaújlaki vízműteleppel szemben megépült egy 25 csőkútból álló csoport, melyek vizét a Duna alatt vezetett 282 m hosszú bujtatón keresztül juttatták el a Budaújlaki szivattyútelep gépeihez.
