Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A két világháború között
1939 1939-1940 1940 1939. Védetté nyilvánították a szegedi Fehértó vadvízországát, amely az 1930-as évek elején még jórészt természetes állapotú, mély fekv ésű, víz járta szikes puszta volt. Késó'bb, 1934-ben a területen halastavakat létesítettek, amelynek környezetében egyedülálló madárvilág alakult ki. Abükkszéki fürdőtelepen elkészült a 33,3 m hosszú, 1000 m3-es strandmedence, valamint egy 16 m átmérőjű, 160 m3-es gyógymedence. Budapesten, a ferencvárosi szennyvíztelepen megépült - az akkori szennyvíztechnika egyik legújabb vívmánya - a rácsszemét higiénikus módon való kirothasztását szolgáló gázosító berendezés. 1939. Az Öntözésügyi Hivatal a Hortobágyon öntözéses kísérleti gazdaságot létesített 1,2 km2 területtel. 1940. február 22. f M aré szí Ferenc Károly őrgróf (Budapest), tábornok, a Magyarhoni Földtani Társulat hidrológiai szakosztályának egyik alapítója. (* Laibach, 1859- december 29.) március-április A március-áprilisban levonult ár- és belvizek kb. 8000 km2 területet sújtottak Magyarországon. Noha a nagy területeket csak rövid ideig borította víz, mégis mintegy 460 km2-en teljes terméskiesést okozott. 14 000 lakóépület, 270 közúti és 18 vasúti híd ment tönkre. 1 940. június 1 7. A Bánfalvi patak rendkívüli áradása Sopronban, Kópházán és Bánfalván nagy károkat okozott. Ez volt a „szelíd” Bánfalvi patak addigi legnagyobb árvize. Az áradást a vízgyűjtőn két nap alatt lehullott mintegy 116 mm-es csapadék okozta. június 20. A tiszaörvényi (ma tiszafüredi) szivattyútelepre rákapcsolták az alsó, 115 km2 kiterjedésű öntözőrendszert. Az üzemének ünnepélyes felavatásán részt vett többek között Horthy Miklós kormányzó, József főherceg, gr. Teleki Pál miniszterelnök és gr. Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter. A szivattyútelep és a csatlakozó 100 km-es csatornahálózat a Tisza-vidék öntözésének első jelentős létesítménye volt. Az öntözővíz kivételére szolgáló tiszafüredi (örvényi) szivattyútelep és a hullámtéren átvezető 320 m-es csatornahíd július 18-19. A Zala völgyére lehullott éjjeli felhőszakadás következtében újabb katasztrofális árvíz alakult ki, amely öt helyen újból átszakította a töltést, s így nagy területek kerültek ismét víz alá. augusztus 30. A második bécsi döntés eredményeképpen Magyar- országhoz csatolták Észak-Erdélyi (43104 km2). A katonaság menti a bajba jutottakat az 1 940. tavaszi árvíz idején 1940. Hazánk addigi legnagyobb éves csapadékösszegét, 1232 mm-t mértek Szentgotthárdon.
