Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A dualista korszak vízügyeinek fejlődése
A Túr valamikori medre napjainkban A körzeti vízvezetékek A fúrt kutak és községi vízvezetékek esetében a megrendelő állta az építés költségeit. A tervek elbírálása a közegészségügyi mérnöki szolgálatnál ingyenes volt. s a szolgálat segített magánál a tervezésnél is. Amikor az I. világháború után körzeti vízművek épültek, ennek költségeit több település együtt fizette. A vízdíj beszedése, felhasználása szintén az üzemeltető községek illetősége volt. Ezek a körzeti vízvezetékek főleg az alföldi megyékben igen nagy szerepet játszottak a lakosság ellátásában. A víz házakba és udvarokba való bevezetésével megkímélték a lakosságot az ivóvízhordás fáradságos munkájától, s ezzel a közműves vízellátás nyújtotta kényelem egy részét is biztosították. Sok körzeti vízvezeték működött Hódmezővásárhelyen, Csongrádon, Szentesen, Makón, Szeged külső földszintes beépítésű kerületeiben. A községek közül Kunszentmártonban, Csépán, Cibakházán terjedtek el leginkább a körzeti vízvezetékek. 1914. január 11. Az 1912. és 1913. évi árvizek hatására-br. Kende Zsig- mond elnöklete alatt - közel 1200 km2 árterület birtokosai Szatmárnémetiben megalakították a Tisza- Szamosközi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatot, amely a háborút követő években a Szamos jobb parti és Tisza-balparti árvédelmi töltéseit végleges méretben kiépítette, s külvizeit a Túr szabályozásával (a Túrcsatorna megépítésével) elvezette, belvizeit pedig a belvízcsatorna-hálózat megépítésével még az 1920-1930-as években rendezte. 1913-1914 1913. június 29. * Szászhelyi (Szalféter) Pál (Budapest) mérnök. 1953-tól, az egységes vízügyi szolgálat létrehozásától - az OVF (OVH) főosztályvezetője, később elnökhelyettese, 1972-1976. között az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat vezérigazgatója. Beosztásaiban az öntözések, a sík- és dombvidéki vízrendezések egyik irányító szakembere volt. Nevéhez fűződik a tiszalöki öntözőrendszer kifejlesztése és a kiskörei beruházás előkészítése, (t Budapest, 1994. március 12.) augusztus 7, Az egész Heves vármegyére kiterjedő esőzések hatására az Eger- patak kilépett medréből és árvizet okozott Eger városában. 1913. december 1 0. Kijelölték a hortobágyi ún. „Csúnya föld”-ön annak a kb. 17kmz- es öntözőtelepnek a helyét, amelyre később a - Czverdely Andor (1873-1922) tervezte - hortobágyi halastavakat telepítették. 1913. Habekost Alajos elkészítette az ország első regionális vízmüvének terveit, amely a Mezőség 70 községének vezetékes vízzel való ellátását célozta. A terv megvalósítását az első világháború akadályozta meg. A rétegvizet kitermelő 12 kútra telepítve megépült Debrecen központi városi vízmüve, amely egy 1000 m3-es víztorony, valamint közel 60 km vezeték segítségével, napi 16 órás üzemidő alatt mintegy 2000 m3 vizet juttatott a hálózatba. A későbbi fejlesztések eredményeképpen a vízmű egészen az 1950-es évek elejéig napi 10.000 m3 kapacitással működött. A nagy esésű Vág folyó alsó- és középső szakaszának rendezése érdekében Becker Ádám vezetésével megszervezték a Vágszabá- lyozási Kirendeltséget. Viktor Kaplan cseh mérnök szabadalmaztatta a róla elnevezett Kaplan-turbinát, amellyel lehetővé vált - az addig vízeróhasznosítási szempontbólfigyelmen kívül hagyott - kisesésű. de bővizű folyók energiájának hasznosítása. 1914. április Hatalmas károkat okozott Torontá! vármegyében a tavaszi árvíz, amely leginkább Borcsa és Bálványos falvakat sújtotta. Az előbbi falu lakosságát a közeli Pancsovára kellett áttelepíteni.
