Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A dualista korszak vízügyeinek fejlődése
Az állam közel 60.000 forinttal, az ármentesítő társulatok pedig - jelképes módon, az ármentesített területek minden egyes holdja után 1 krajcárral, tehát összesen mintegy 40.000 forinttal járultak hozzá a pavilon felépítéséhez. A társulatok mindezen felül kiki alapon fedezték a saját részkiállításukkal kapcsolatos költségeket is. Az érdeklődők a bemutatott anyagot hármas csoportosításban tekinthették meg. Az elsőben szereplő állami munkákat, amelyek főleg a folyók medrének szabályozásra, vízjárására, továbbá a talajjavításra vonatkoztak - a folyammérnöki, illetve kultúrmérnöki hivatalok dolgozták fel fotók, tervrajzok és térképek segítségével. A második csoportban a társulatok a nagyobb szabású ármentesítéseket, belvízlevezetéseket, lecsa- polásokat és vízhasználatokat mutatták be terepmo- dellek, fotók és egyéb tárgyak segítségével. Nagy sikert arattak azok a művészi kivitelű térképpárok, amelyek a társulatok érdekeltségi területeinek a szabályozások előtti és utáni állapotát mutatták be. A kiállítók harmadik (legkisebb) csoportját pedig azok a magán- személyek, vállalkozók alkották, akik vízi tárgyú tanulmányaikkal, műszereikkel, vagy éppen a pavilonművészi dekorációival jelentkeztek. Vedersoros kotróval bővítik a Sió csatorna medrét a századforduló idején Jóllehet a Balaton vízszintjének szabályozását lehetővé tévő új siófoki zsilipet már 1 892. végén üzembe helyezték, a Sió-csatorna medrének bővítési munkálatait csak 1897-ben kezdték meg a csatorna Siófok -Ozora közötti szakaszán. A munkával 1902- re készültek el A Sió-csatorna Siófoknál Képeslap a 20. század elejéről Az Ecsedi-láp vége? Gr. Károlyi Tibor, társulati elnök 1898. március 20-án átvágta a Kraszna régi és új medre közötti keskeny földbordát, s ezzel az ünnepélyes aktussal befejeződött az a négy éven át tartó vízmunka, amelynek során az Ecsediláp - Szamosbalparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat lecsapolta az Ecsedi-lápot és végrehajtotta a Szamos bal partjának vízrendezését. Ennek megfelelően a Kraszna folyó új medret kapott, amelynek jobbpartján kiépítették a védtöltéseket is. Lótusztelep a Hévízi tavon 1 903. májusában A délafrikai eredetű kék tündérrózsát LovaSSY Sándor professzor telepítette 1 897-ben a melegvízű tóba 1897-1898 189J. Budapest főváros tanácsa árvízvédelmi szabályrendeletet alkotott. Megjelentek az első résztanulmányok A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei című kiadványsorozatban. A Lóczy-féle Balaton-sorozat kiadványait díszítő metszet 1898. május 1 7. Ünnepélyesen üzembe helyezték a Pest megyei Dunavédgát Társulat érsekcsanádi szivattyútelepét. A gőzüzemű belvízátemelő telep másodpercenkénti 5 m3-es teljesítményével mintegy 260 km2 ártéri terület vizeinek levezetésére volt alkalmas. június 25. * Ziegler Károly (Kolozsvár) vízmérnök. Éveken keresztül társulati főmérnök, majd a társulatok államosítása után a gyulai, később a szolnoki hivatal főnöke, 1958-60 között az OVF főigazgató-helyettese. Jelentős szerepet játszott az 1954, 1956, valamint az 1965-ös dunai árvédekezések irányításában, (f Budapest, 1985. január 22.) 1898. A Balaton-Bizottság felkérésére a tó vizének átfogó kémiai elemzését Ilosvay Lajos professzor végezte el, s vizsgálódásainak eredményét A Balaton vizének chemiai viszonyai címmel adta közre a Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei c. sorozat első kötetében.
