Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
Ember és természet (Glatz Ferenc)
A Kárpát-medence tektonikai tömbszelvényének sematikus vázlata Magyarország felszíni viszonyait meghatározó földkéregmozgások napjainkban is folytatódnak. Ennek következtében számos kis medence jön létre a süllyedő Alföld és az emelkedő hegységkeret átmeneti övezetében (ilyen például az Ecsedi-láp, a Bodrogköz, Rétköz, vagy a Sárrétek). A süllyedéssel párhuzamosan helyi emelkedésekre is van példa (Nyírség). A képen látható fehér felületek a süllyedő területeket, míg a vonalkázott felületek az emelkedőben lévő tájakat jelentik. (SÜMEGHY József kutatásai nyomán készített rajz LÁSZLÓFFY Woldemár Tisza-monográfiájából) Időjárási szélsőségek Szélsőségesen száraz, vagy rendkívül csapadékos időszakok gyakran előfordulnak a Kárpát-medencében. Az ország különböző részein, akár egy éven belül is! - merőben eltérő lehet az évszakok időjárása. Ez elsősorban a csapadék tér- és időbeli eloszlásának rendkívüli szeszélyességével magyarázható. A hosszabb- rövidebb ideig tartó csapadékos időjárás ellenére hazánk éghajlatát inkább a szárazság és az aszály jellemzi. A csapadék viszonylagos rendszertelensége, valamint a szárazságra való hajlam földrajzi helyzetünknek, elsősorban a tengerektől való távolságnak tulajdonítható. A tengerek felől érkező nedves légtömegeknek először magas hegyláncokon kell átkelniük, hogy bejussanak a Kárpát-medencébe. Az alábbi adatok az elmúlt évszázad szélsőségeit tükrözik, ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezeknél nagyobb anomáliák nem történtek volna a Kárpátmedence időjárásának történetében! Az időjárási szélsőségekre jellemző néhány adat: A legnagyobb évi csapadékösszeg: 1510 mm (1937. Kőszeg) A csapadékos napok legalacsonyabb évi száma: (1983. Csörnyefölde) 42 A csapadékos napok legmagasabb évi száma: (1956. Letenye) 143 A legnagyobb napi csapadékösszeg: (1953- június 9- Dad) 260 mm A legnagyobb hótakaró vastagság: (1947. február 19. Kőszeg) 151 cm A legnagyobb 10 perces csapadékhozam: (1916. május 24. Zirc) 64,2 mm A legnagyobb havi csapadékösszeg: (1958. június, Dobogókő) 444 mm A Balaton vizének maximális hőmérséklete: (1965. június 27. Siófok) 29,8 °C A legalacsonyabb évi csapadékösszeg: (1865. Eger) 235 mm A legnagyobb 48 órás csapadékhozam: (1958. június 11-12. Kékestető) 288 mm A legnagyobb évi átlagos csapadékmennyiség: (Kékestető) 862 mm A legalacsonyabb évi átlagos csapadékmennyiség: 458 mm (Békésszentandrás) 1—3. század 97. körül A lemezekből kikalapált és összeforrasztott ólomcsövekkel kapcsolatos találmányával Sextus Julius Frontinvs új korszakot nyitott a városok vízellátásában. 100. körül Az alexandriai matematikus és mechanikus. Héron feltalálta a róla elnevezett hidraulikus szökőkutat, s „Periaptras ” című munkájában rögzítette a vízhozammérés alapelveit. 103. körül Az al-dunai Vaskapu környékén (az ókori Drobetánál, a mai Tur- nu-Severinnél) részben a parti sziklákba vágva elkészült az a hajóvontató út, amit még T iberius császár uralkodása alatt kezdtek el építeni ósTraianijs császár idején fejeztekbe. Ugyancsak ez idő tájt épült a mai Tumu-Severin közelében a 16 kőpillérre fektetett ún. „Traján-híd” is. Az utat építő császárok tiszteletére a sziklába emléktáblát véstek. A híd több mint másfél évszázadig használatban volt. 2-3.század A rómaiak Őskű határában duzzasztógátat építetteka karsztforrá- sok vizének felfogására. A gát felett terült el az egykori halastó, a Kikeri-tó. A római gátat 1935-ben beépítették a székesfehérvári műút töltésébe. Az Öskű melletti Kikeri-tó római kori kőgátja a századforduló idején, Lóczy Lajos felvételén
