Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A dualista korszak vízügyeinek fejlődése
1875-1876 1875. A francia Fararn a Garonne torkolati szabályozása körn! felmerült vita eldöntésére egy 60 ni hosszá és 1 m széles „Garonne-modell” segítségével elsőként hajtott végre folyószabályozási kisminta kísérletet. Az 1870. éviX. te. alapján a fővárosi Duna-szabályozás 1871-ben elindított munkálatainak keretében 8186 000 forintos költséggel rendezték az Újpest és a Csepel-sziget közötti Duna-részt azzal, hogy kiépítették a rakodópartokat, a Kopaszi-zátonyt elkotorták, a helyenként túlzottan széles medret összeszorították és a Soroksári Duna-ágat felülről lezárták. 1876. március-április Minden korábbi maximumot meghaladó árvíz vonult le a Tiszán is, amelyet a szakemberek - szinte előre látva a későbbi katasztrófát - utolsó figyelmeztetésnek tekintettek a veszélyeztetett szegedi Tisza-szakasz problémáinak megoldására. Az árvíz alkalmával 23 esetben szakadt át a töltés, amelynek következtében 1330 km2 került a víz alá. április 3. A közegészségügyről szóló XIV. törvény a gyógyfürdők kialakítását, gyógyszertár létesítését és fürdőorvos alkalmazását írta elő. Rendelkezett a gyógyforrások védelméről és a betegek egészségének megóvásáról. A törvény külön szakaszban mondta ki: ...a hatóság... mindannak eltávolítását, mi a légkört, a talajt és a vizet tisztátalanná teszi s mindannak létesítését, mi a közegészségügyet előmozdítja, kényszer útján is eszközölheti. április 1 5. t Sin.a Simon (Bécs), bankár, a magyar kultúra és műszaki alkotások, így például a vízszabályozások bőkezű támogatója. (* Bécs, 1810. augusztus 15.) * Benedek József (Tokaj), mérnök, szakíró, a vízügyi szolgálat első műszaki doktora. Behatóan foglalkozott a Kulpa folyó csatornázásával, valamint vízerő-hasznosítási kérdésekkel. Úttörő munkát végzett a rugalmas alapozások terén, ő vetette fel a tiszalöki erőmű és avisóvölgyi tározó tervét. 1934-1937 között a vízügyi szolgálat vezetője volt. (t Budapest, 1941. augusztus 3.) A Duna Baja és Bezdán közötti szakaszának vízviszonyai a szabályozások előtt Rekonstruált térkép a II. József-féle katonai felvétel alapján A bajai Deák-zsilip Sztapár és Újvidék között elkészítették és 1875. november 1-jén átadták a forgalomnak a 68 km hosszú Ferenc JózsEFről elnevezett öntöző- és hajócsatornát, amelyet a 8 méteres szintkülönbség leküzdésére 4 db zsilippel láttak el, így 300 tonnás hajók is közlekedhettek rajta. Ezzel egyidőben a Ferenc-csatorna Társulat befejezte a Baja-Bezdán közötti tápcsatorna építését, amellyel lehetővé vált a krónikus vízhiánnyal küzdő Ferenc- csatorna vízpótlása. Az 1871-ben építeni kezdett mintegy 48 km hosszú csatornából 35 km-nyi esik a mai Magyarország területére. A bajai elágazásnál egy milánói cég építette meg azt a műtárgyat, a Deák FeA Duna Baja és Bezdán közötti szakaszának vízviszonyai a szabályozások után renc hajózsilipet, amely 800 tonnás uszályok átengedésére is alkalmas. A munkálatok részeként Baján kikötő is épült. Bajai zsilip
