Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
1869-1870 A Tisza egykori halgazdagsága 1869. A kormány határozatot hozott a Körösök, valamint a Kettős- Körös átmetszéseinek államköltségen történő kibővítéséről. E célból Gyulán folyammérnöki hivatalt állítottak fel, melynek egyben feladata lett a területén működő ármentesítő társulatok felügyelete, és a szabályozás összhangjának biztosítása. Közvetlenül a Duna mentén fekvő Pest vármegyei érdekelt birtokosok kihagyásával - akik a társulatba való bevonást, és így területük ármentesítését ellenezték - megalakult a „Szekszárd- bátai Dunavédgát Társulat”. William Frovde, az angol haditengerészet mérnöke javasolta, hogy a hajóellenállások meghatározására - a newton i hasonlósági mechanikából levezetett elvek felhasználásával - vontatási modellkísérleteket végezzenek. A kísérletekből levont tapasztalatok vezettek a Froude-féle modelltörvény megalkotására, amely később a vízépítési laboratóriumokban végzett kísérletek egyikfontos kiindulópontját jelentették. W. J. Bazalgette angol mérnök, a pesti csatornázási terv készítője 1869. január 1 4-én Sir Morton Pető angol vállal kozó tervezetet juttatott el Pest város tanácsához, amelyben javaslatot tett a város csatornázási rendszerének egyesített módon történő megújítására, s megfelelő főgyűjtőcsatornák megépítésére. A tervezetet („Jelentés és tervrajz sz. kir. Pest városa földalatti csatornázásának javítása tárgyában") London főmérnöke, W. J. Bazalgette készítette. A Tiszában igen soka hal, egyetlen folyóban sem láttam még ilyen nagy halakat... - csodálkozik 1433-ban a burgundi herceg Szentföldről visszatérő tanácsosa. A középkori krónikások pedig a Tisza halbőségének illusztrálására előszeretettel idéznek egy közszájon forgó mondást: A Tisza kétharmad része víz-egyhar- mad része pedig hal. Bél Mátyás szerint is a folyóban akkora a halak sokasága és bősége, hogy az egész Tisza-part - különösen nyáron - halszagtól bűzlik. Egy másik középkori szemtanú - Oláh Miklós esztergomi érsek - pedig a Temes folyóban látott annyi halat, hogy a víz egészen fekete volt tőlük. A halak nagy számával egyenes arányban értékük is mesésen alacsony volt. Még az sem volt ritka, hogy a disznókkal etették őket fel. Ismét Bél Mátyásra hivatkozunk: Minél hosszabban kanyarog a Tisza..., végtelen sokaságuk miatt annál olcsóbb lesz a hal, különösen áradások idején. Az történt ugyanis, hogy a medréből kilépett folyó a mélyedéseket a fokokon Orosháza határában - társadalmi összefogással - megépült a Gyopáros-fürdő. A fürdő fokozatosan fejlődött, 1925-től a gyógyfürdő elnevezés használatát is engedélyezték számára. Hencz Antal keszthelyi építész befejezte a Hévízi-tó fürdőépületeinek kivitelezési munkáit. Az építés során a tó mélységét 43 m-ben jelölte meg. 1870. április 10. Az országgyűlés elfogadtad Duna-folyamnak a főváros mellett szabályozásáról és egyéb közmunkákról... szóló X. törvénycikket. A feladat irányítására és felügyeletére június 20-án megalakított Fővárosi Közmunkák Tanácsa a legfontosabb munkálatokat 1871-1875 között végeztette el, mintegy 8 millió forintos költséggel. április 1 1. * Gillyén József (Szatmárnémeti) vízmérnök. Dolgozott a szatmárnémeti, aradi, pozsonyi folyammérnöki hivatalokban, az FM Vízrajzi Osztályán. Úttörő jellegű tanulmányokat végzett a hidrológiai kísérleti területek észlelési adatainak feldolgozása, értékelése terén. 1913-ban, pozsonyi hivatalfőnökként először alkalmazta a Felső-Duna kisvízi szabályozásánál a korszerű folyószabályozási elveket, (f Budapest, 1918. augusztus 26.) Az Ybl-tervezte Margit-fürdő épülete A budapesti Margitszigeten, az 1 867-ben létesített Zsigmondy-féle kútra telepítve 1 869. május 14-én megnyitotta kapuit a Margit- fürdő. Az Ybl Miklós tervei alapján épített fürdő a második világháború alatt súlyosan megrongálódott, s felújítás helyett 1 958-ban lebontották
