Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
1850-1851 1 850. július 6. A földtani tudományok művelésére és terjesztésére a két évvel korábban tervezett Magyarhoni Földtani Társulat Pesten megtartotta első közgyűlését, amelyen a jelenlévők a Társulatot megalakulná nyilvánították. E Társulat lett a későbbi Magyar Hidrológiai Társaság anyaegyesülete. október 21. * Gekster Béla (Kassa) vízmérnök. Tiirr István munkatársaként tagja volt a Panama-csatorna nyomvonalának kitűzésére kiküldött expedíciónak. Utóbb a Korinthuszi-csatorna tervezőjeként és kivitelezési munkáinak egyik irányítójaként a ko- rinthuszi csatornaépítő vállalkozás igazgató főmérnöke volt. Magyarországon részt vett a Ferenc József-csatoma építésében és Tűrr István vízgazdálkodási elképzeléseinek kidolgozásában. 1919-ben a Duna-Tisza Csatorna Építési Igazgatóságát vezette, (t Budapest, 1923. augusztus 3.) 1850. ____ A Duna vízállásait ettől kezdve a Lánchíd budai pillérjén elhelyezett vízmércéről olvasták le. Ezzel megszűnt az ún. „nádori vízmérce” használata, amelynek emléktábláját mais lehet látni a Várkert bazár egyik épületén. Pesten megjelent 193 oldal terjedelemben Petzval Ottó magyar nyelvű egyetemi jegyzete a Vízerő és Vízépítészettan. Második rész. Vízmoztan... és ennek alkalmazása a malmokra címmel. A kötet sokáig szerepelt a hazai műszaki felsőoktatásban, mint a vízimalmok építésével foglalkozó legteljesebb magyar nyelvű szakkönyv. 1851. december 28. * Gonda Béla (Szöllöske), mérnök, műegyetemi tanár, vízügyi szakíró, technikatörténész, a mezőgazdasági vízgazdálkodás úttörője. 1877-ben megalapította, s egészen 1902-ig szerkesztette a Gazdasági Mérnök c. gazdasági-műszaki szaklapot, amely egy időben a Tiszavölgyi Társulat hivatalos lapja is volt, A Vaskapu szabályozásánál jelentős érdemeket szerzett. 1897-ben megindította a Magyar Hajózás c. szaklapot. A magyar tengerkutatás megszervezője, a Magyar Adria Egyesület és folyóiratának alapítója volt. Különösen nagy érdemeket szerzett a hazai vízitársulatok mozgalmának népszerűsítésében, s a hazai mérnöktársadalom gazdasági gondolkodásának formálásában, (f Budapest, 1933- augusztus 7.) Képessy József rosszhírű pesti Újépületben tartották fogva. A börtönben megbetegedett 47 éves mérnököt hiába engedték ki néhány hónap elteltével, az ezt követő újabb kihallgatások és beidézések végleg megtörték állóképességét, és testileg, lelkileg meggyötörve 1850 tavaszán elhunyt. Nem sokban különbözött a sorsa Petzf.lt Józsefnek sem. Az Institutum Geometriáim kiváló vízépítéstan tanáráról az a hír járta, hogy a viharos márciusi napok után önvédelmi polgárőr csapatot szervezett a mérnökhallgatókból és azokkal rendszeresen gyakorlatozott. 1848 nyarán a pesti nemzetőri tüzérség szervezője volt, majd ütegparancsnokként részt vett a Jellasics elleni harcokban. Ugyanazon esztendő decemberében már alezredesi rendfokozattal a Hadi Főtanoda aligazgatója volt. A világosi fegyverletétel után az aradi várőrséggel együtt adta meg magát. Fogságba vetették, ahonnan a következő esztendőben szabadult Petzelt József, a pesti egyetem Mérnöki Intézetének gyakorlati mértan és vizépítészet tanára, Barabás Miklós kőrajzán ki, de tanári állását nem kapta vissza, s hamarosan meg is halt. Mindössze 45 éves korában. A következő bemutatandó személy - a fiatal professzor még fiatalabb tanítványa - a márciusi ifjak korosztályába tartozott. A később nagyívű mérnöki pályát befutott Péch József a márciusi napokban még mint műegyetemista beállt a polgárőrök közé, akikből Petzelt József professzor egy mérnök csapatot szervezett. Péch József később egyszerű honvédnak jelentkezett a gyalogsághoz. Péch József 1849 nyarán szerzett sebesülésének köszönhetően kerülte el, hogy a szabadságharc bukása után besorozzák az osztrák ármádiába. így felgyógyulása után újra beiratkozhatott a József Ipartanodába, és 1853-ban megkapta mérnöki oklevelét. Péch József a múlt század 80-as éveiben a magyar vízrajzi szolgálat megszervezője, a hidrológiai kutatások egyik úttörője volt.
