Fejér László - Lászlóffy Woldemár: A hidrometria magyarországi fejlődése (1700-1945) (Vízügyi Történeti Füzetek 13. Budapest, 1986)
Bevezetés
értelmében az osztály feladata lett ,,A folyóknak olyan szakaszain, amelyeken a vízfolyási viszonyok az általános vízjárásra jellemzőknek tekinthetők, a lefolyó vízmennyiségnek különböző vízállásoknál rendszeres, és a különböző vízlefolyási viszonyok közt eszközlendő lehető gyakori meghatározása s ezekből minden vízállásnak megfelelő vízmennyiség megállapítása" 107 . A nagyszámú rendszeres sebességmérési adat alapján arra a kérdésre is keresték a választ, hogy az árvízszintek egyes helyeken tapasztalt emelkedése a szabályozások következménye-e, vagy az a megváltozott éghajlati viszonyoknak tulajdonítható. Az óriási feladat elsősorban munkaterv kidolgozását, a szükséges felszerelés biztosítását és a követendő eljárások megállapítását kívánta meg.* Mindezekről a Vízrajzi Osztálynak ,,A Tiszán és mellékfolyóin végrehajtott sebesség méréseknél követett eljárás részletes ismertetése" tájékoztat (1890). 109 A minden részletre kiterjedő ismertetésből kitűnik a Vízrajzi Osztály munkásságának tudományos megalapozottsága és magas színvonala. Az első fejezet az alapelveket rögzíti. Ezek szerint „a mérések mindenütt, kivétel nélkül, közvetetlen módon hajtandók végre; vagyis a víztömegek nagyságára vonatkozó eredmények mindennemű kombináczió, elmélkedés, vagy — még olyan biztosnak látszó — theoretikus eszközök segítségül vétele nélkül, tisztán csak a legújabb s a legjobbnak elismert mérő műszerekkel (Woltmann-féle szárnyakkal) való tényleges szigorú és pontos megfigyelésekből állapítandók meg; mi végből az észlelések minden mérési függélyben egészen a mederfenékig terjesztendők ki. — A közvetetlen mérések azon módozata pedig, melylyel ... csak a víz felszínének sebessége méretik meg különböző helyeken ... — másodrendű fontosságúnak tekintendő, mivel az eredmény ... egy képlet megbízhatóságától függ. [Mivel azonban] ... igen gyakran előfordulhat ... hogy a közvetetlen mérésnek körülményes módozatáról le kell mondanunk, történjék az akár az időnek, akár a megkívántató pontos műszerek és felszerelések hiányából. .. és valószínű, hogy ... legalább egyes folyamszakaszokra lehetséges lesz találni a hozzáférhető és kipuhatolható tényezők között olyan összefüggést, mely a víztömeget a gyakorlati életben kielégítő pontossággal megadja ... a vízrajzi osztály ... elhatározta, hogy a közvetetlen módon végrehajtandó vízsebességmérései alkalmával egyúttal ki fog terjeszkedni azon adatoknak beszerzésére is, melyek segítségével ... megállapítható ... melyik képlet, illetve ennek melyik kategóriájához tartozó állandó együtthatói veendők legczélszerűbben számításba azon esetekben, midőn ... a számítási módszerhez folyamodni leszünk kénytelenek."** Az „Ismertetés" további fejezetei részletesen leírják a HORVÁTH Ignác hagyatékából a Vízrajzi Osztályra szállott műszereket és felszereléseket, valamint a sebességmérés végrehaj* A sebességméréseket a Vízrajzi Osztály nem kezdhette meg rögtön az alapítás évében. Noha az Osztály tulajdonába kerültek a Horváth-féle műszerek, de hiányoztak a méréshez szükséges vízijárművek és hajózási felszerelések . . . stb. Az Osztály szerencsére nem költötte el az egész évre megszavazott 20 000 Ft költségvetési összeget, s a fennmaradt pénzt a szükséges felszerelések beszerzésére fordíthatta. 108 ** Erre a kezdeti időszakban ugyancsak rászorult a Vízrajzi Osztály. Nemcsak az árvizek gyors levonulása, hanem a rendelkezésre álló kislétszámú személyzet és a megfelelő felszerelés hiánya sem tette gyakorta lehetővé a pontonkinti részletes szárnymérést. Ilyenkor a felszíni sebességértékek alapján az Exnerféle képlet segítségével határozták meg a folyó középsebességét.