Fejér László - Lászlóffy Woldemár: A hidrometria magyarországi fejlődése (1700-1945) (Vízügyi Történeti Füzetek 13. Budapest, 1986)

Bevezetés

20. ábra. A mérőhajó vontatása ságához nagyban hozzájárult a látogatókat szállító HUNGÁRIA gőzös többszöri kikötése a mérőhajónál. * A méréseknél az egyes függélyek sebességértékeit úgy egyenlítették ki, hogy a műszer lefelé süllyesztésénél minden páratlan, kihúzásakor minden páros függélypontban olvasták le a fordulatszámot. Az így kapott pontokat összekötő parabola az észlelés időtartamának meg­felelő középvízálláshoz tartozó sebességparabolának volt tekinthető. HORVÁTH Ignác és társai a Thonet-udvarnál felvett szelvény 20 függélyében összesen 2699 észlelést tettek. A Horváth-féle mérésekkel egyidőben BODOKY Lajos, a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium vízépítészeti főfelügyelője, ugyancsak a Duna budapesti szakaszán meghatározta a vízszín esését és úszókkal felszíni sebességmérést hajtott végre. HORVÁTH * HORVÁTH Ignác árvízi méréseit nemcsak a szakmai közvélemény kísérte megkülönböztetett figye­lemmel, A mérőhajón gyakran fogadott érdeklődőket, műegyetemi hallgatókat elmagyarázva a munkálatok lényegét és az alkalmazott módszereket. A Vasárnapi Újság 1876. évi 13. száma például arról tudó­sított, hogy négy miniszter (köztük PECHY Tamás közmunka- és közlekedésügyi, és SZELL Kál­mán pénzügyminiszter) 30 képviselő társaságában tekintette meg a méréseket. Egy másik alkalommal TREFORT Ágoston kultuszminiszter volt jelen a kísérleteknél, akit HORVÁTH Ignác az alkalmat kihasználva, egy hidrográfiai intézet felállításának szükségességéről igyekezett meggyőzni.

Next

/
Thumbnails
Contents