Fejér László - Lászlóffy Woldemár: A hidrometria magyarországi fejlődése (1700-1945) (Vízügyi Történeti Füzetek 13. Budapest, 1986)
Bevezetés
A Hajózási Igazgatóság szakadatlanul sürgette, és a Helytartótanács türelmetlenül várta a Körös-felvétel lezárását, mert HUSZÁR rendkívüli tudására és szervező képességére, valamint a keze alatt kitanult kiváló munkatársaira égető szükség volt az 1818. okt. 13-án elrendelt Duna mappációnál*. A Körösökön használt műszereket már 1823 januárjában Budára szállították, és HUSZÁR-nak át kellett vennie a dunai munkálatok vezetését, habár a Körösök vízrendszerére vonatkozó és vizeinek rendezését illető javaslatait összefoglaló nevezetes tanulmányával még nem készült el. (A német és latin nyelvű változatban fennmaradt, 65 ill. 42 lapra terjedő munkát 1823. jún. 28, ill. 30-áról keltezte.) A Duna medrének és árterületének 1823-ban elkezdett helyszínrajzi felvétele hatalmas, de mégis rutinmunka volt. HUSZÁR -t a Körösökön szerzett tapasztalatai alapján a várhatóan nehéz vízhozammérések megoldása foglalkoztatta. Erről egy 1825-ben BERGER Lajos közreműködésével Pozsonynál és öt további közeli szelvényben végzett pontonkinti vízsebességmérések eredményeit feltüntető rajzlap tanúskodik (8. ábra). A nagy vízmélységet és a sebes víz okozta nehézségeket figyelembe véve HUSZÁR 1828. április 8-án kelt latin nyelvű előterjesztésében 28 vázlattal kísért javaslatot tett a dunai vízhozammérések célszerű megoldására. Hangsúlyozta, hogy az egyes mérési szelvényekben ,,átlag 60 függélyesben és mindegyikben számos ponton kell sebességet mérni, amihez a szokásos módon és egyetlen műszerrel több napra volna szükség, s ehhez még az is kellene, hogy a Duna tükre a mérés alatt semmit ne változzék, de ezt nem lehet remélni, tehát a vízbőség változó állapota elméleti számolással ugyanarra a vízállásra redukálandó. Csakhogy ennek a számításnak ezideig nincs elég biztos alapja és módszere", ezért felvetette, hogy „legjobb volna 10 Woltman-szárnyat úgy összekapcsolni, hogy egyszerre működhessenek, és 100 másodperc elmúltával egyszerre legyenek megállíthatók. Igy a mérés végrehajtásához szükséges idő erősen lecsökkenne". Megjegyezte továbbá: ,egyébként magától értetődik, hogy az egyes műszerek egy-egy szárnyfordulatának megfelelő sebességértéket mind hidrometriai, mind mechanikai módszerrel előzetesen meg kell határozni, és ha ez az egyikre vonatkozóan megtörtént, a többi kilencet vele egyeztetni kell". Megjegyezte HUSZÁR még, hogy „négyféle súlyra is szükség van, közülük háromra a nagyobb mélységek méréséhez, . . . míg a negyedik ólomsúlyra annak a tartókötélnek függőleges helyzetben tartásához, amelyen a 10 Woltman-szárnyat fel és lefelé csúsztatva a kívánt mélységre állítják. Avégből, hogy a súly a tartókötelet a víz sodrása ellenében függőlegesen kifeszítve tartsa, és egyben rezgését is megakadályozza, két mázsának** kell lennie." A felszereléssel kapcsolatos igények sorában végül négy különösen erős és gondosan kidolgozott szelvénykötél szerepelt. *** * A Helytartótanács 1818. okt. 13-án kiadott rendeletével az Országos Építési Főigazgatóság feladatává tette a Duna magyarországi felvételének, elvégzését. Az ausztriai szakaszon megkezdett háromszögelési munkákkal a katonai mérnöki kar az osztrák—magyar határon túljutva Budáig ért. Ezt követően a Helytartótanács intézkedett arról, hogy a további feladatokat a hadmérnökök helyett a főigazgatóság folytassa. A felvételi munkák vezetésével 1822. dec. 17-én bízták meg HUSZÁR Mátyást. 27 ** Az akkor használatos mázsa (vámmázsa) 50 kg-nak, a bécsi mázsa pedig 56 kg-nak felel meg. *** A javaslat a többi között említést tesz a sebességmérést végző személyzetről, megállapítva, hogy a munkához egy mérnök és két figuráns szükséges. Gyakorlati tanácsa szerint a segéderőket célszerű a munkák egész idejére szerződtetni, mert a dunamenti településekről mindig új munkások alkalmazásával a feladat végrehajtása jelentős késedelmet szenved. Ugyancsak ide tartozik, hogy a munkában részt vevő mérnökök és segédmunkások elszállásolására, valamint a szerszámok tárolására két fedett kisméretű hajót is igényel, amely lehetővé teszi a korán reggel kezdett, s késő estig folytatott munkát, s az utaztatási és szállásköltségek megtakarítását.
