Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)
3. Dr. Horváth Jenő: A vízrendezés mező- és erdőgazdasági alapjai
A napfényből a látható fény 340...760 pm hullámhosszú sugaraiból (ibolyától a vörösig) a COa-asszimilációt, azaz a zöld levelekben zajló fotokémiai reakciókat a vörös, a narancssárga és a kék fénysugarak segítik elő a legjobban. Az ibolyántúli sugarak (400 pm alatti hullámhossz) hatása nagy adagban kedvezőtlen, kis mennyiségben viszont az egyes szintézisekhez szükséges. Az infravörös sugár (800 pm fölötti hullámhossz) hatása elsősordan hőhatás, és kedvező a növényre. A földre jutó napsugárzás 80%-a hősugárzás. A nagy hullámhosszú hősugarakat a levelek jól elnyelik. Az ibolyántúli sugárzás hatására a légzés fokozódik, de túlságosan nagy sugáradag hatására a növény elpusztul. A zöld levelek a napfényenergiának csak 1 ...8%-át raktározzák el kémiai energia formájában, a többi hőenergia formájában a transzspirációt fokozza. A klorofill képződéséhez fényre van szükség. A klorofill a narancsszínű és kék fényt nagymértékben elnyeli, a zöld fényt átengedi. A klorofill adja át a kémiai reakciókhoz — a fotoszintézishez — szükséges fényenergiát. A fénykedvelő növények asszimilációja a fényerősség növekedésével állandóan fokozódik, az árnyékkedvelő növények fotoszintézise pedig elér egy maximumot és állandósul. A megvilágítás erősségén kívül a világosság és sötétség periodikus változásának ritmusa is befolyásolja a növények fejlődését. A hosszú nappali megvilágítást igénylő növények általában a mérsékelt égöv növényei. E növények generatív szervei csak hosszú megvilágítás esetén fejlődnek zavartalanul, viszont a rövidnappalos növények (pl. szója, dohány, kukorica) kellő hosszúságú sötét periódust igényelnek. A növények növekedési sebessége nagymértékben függ a hőmérséklettől is. A hőmérséklet emelkedésével nő a légzés intenzitása, a termelt C02 mennyisége. A légzés erőssége egy bizonyos hőmérsékletnél maximumot ér el, majd ezen felül ismét csökken. Ezért az éjszakai hőmérséklet erősen kihathat a termés mennyiségére (az átlagos napi hőmérséklettől függően a légzési veszteség a fotoszintézis során termelt anyagoknak 40...60%-a). A talajhőmérséklet optimális határ alá süllyedése kihatással van a gyökérrendszer tápanyagfelvételére is. Leginkább csökken a nitrogén, majd a foszfor és kalcium gyökerek általi abszorpciója. Általában 10 °C alatt minden ásványi elem felvétele csökken. A C02-asszimiláció intenzitása is nagymértékben változik a hőmérséklettel. Minden növénynek van hőmérsékleti optimuma, amelyen a legintenzívebben asszimilál. Pl. a burgonya, a cukorrépa és a paradicsom asszimilációs optimuma 20°C-on, a babé 30 °C-on van A hőmérséklet nagy hatással van a magvak csírázására. így pl. a rozs, a kender 1...2°C, a búza 3...5°C, a kukorica 8...12°C, a cirok 8...10°C, az uborka 12... 15°C-nál alacsonyabb hőmérsékleten nem csírázik. A növények hőigénye fejlődésük különböző szakaszaiban különböző, pl. a búza csírázáskor hűvös, éréskor meleg időt kíván. A magasabb hőmérséklet hatására a tenyészidő általában megrövidül; ez rendszerint terméscsökkenéssel is együttjár. A talaj vízellátottsága és hőháztartása között szoros összefüggés van. A vízzel 65
