Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)
3. Dr. Horváth Jenő: A vízrendezés mező- és erdőgazdasági alapjai
talajnedvesség-igényeiből indulunk ki, majd ennek alapján vizsgáljuk, hogy a termőhely vízháztartási viszonyai milyenek és mennyiben felelnek meg ezeknek az igényeknek. A növények vízigényének meghatározásához ismernünk kell a víz funkcióit a növényi anyagcserében és szervesanyag-előállításban. A termőhely vízháztartási helyzetének feltárásához ugyancsak ismerni kell a csapadék-, a domborzati és vízrajzi, de különösen a talajtani viszonyokat, ezen belül elsősorban a talajok vízgazdálkodását. Végül ismerni kell mindazon vízrendezési eljárásokat és módszereket, amelyeket a kutatás—fejlesztés során kidolgoztak és a gyakorlatban bizonyították helyességüket. 3.2. A víz meghatározó jelentősége a növények életében 3.2.1. A víz és egyéb környezeti tényezők jelentősége a növények szervesanyag-előállításában Minden élő szervezet igen szoros kölcsönhatásban él és fejlődik az őt körülvevő közeggel. A növények számára ezt a külső közeget a föld feletti légréteg és a gyökérzettel átszőtt talajréteg jelenti. Más szóval, a növények élettevékenységéhez a levegőből és a talajból vett vízre, fényre, hőre és tápanyagokra van szükség. A növények testének nagyobb része víz. A növények átlagosan 70...90 tömegszázalék vizet tartalmaznak. A víz az élő test építésében és működésében alapvető jelentőségű. A növények életében igen fontos táplálóelemként, és nélkülözhetetlen vegyü- letként. A hidrogént — mint táplálóelemet — a növény a vízből nyeri, a legalapvetőbb növényi életfolyamat, a szén-dioxid fotoszintetikus asszimilációja (fotoszintézis) során. A klorofillal rendelkező zöld növények a Nap fényenergiája segítségével a vízből hidrogént hasítanak le, amelyet a levegőből nyert szén-dioxid szénhidráttá való átalakítására használnak fel. Így képződnek a szerves anyagok, amelyekben a fényenergia kémiai energiává kötődik. Ez a fotoszintézissel előállított szerves anyag az egész állatvilág és az emberiség táplálékának és energiaszükségletének az alapja, és így a Földön csaknem minden élet mozgatója. A fotoszintézis formulája: 6 C02+2 H20 napfényenergia növény C8H1206 + 6 02. 61
