Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)
2. Fehér Ferenc: Fizikai hidrológiai folyamatok
és szivattyútelep kapacitása megfelel a kialakult vízhozamoknak. Ezeket a tényleges vízhozamokat és a számítás időpontjához tartozó elöntött területeket a program kiíratja. A kiszámított jellemzők egy adott időponthoz tartoznak. Ezt követően a program a megadott időlépcső szerint előrelép, feldolgozza az ehhez az időlépcsőhöz tartozó bemenő adatokat, elvégzi a szükséges módosításukat (redukciójukat), megvizsgálja, hogy az előző időlépcsőben kiszámított adatokból melyeket kell módosítani, részben az új bemenő adatok, részben a két időpont közötti időintervallumban történt események miatt (pl. megváltozott a hőmérséklet, csökkenteni kell a veszteségtényezőket, vagy az adott időintervallumban végbemenő kifolyás miatt csökkenteni kell a tározás értékeit). Majd a paraméterek feldolgozása és beszabályozása után a program újra elkezdi a vízhozamok számítását. A DRAINAGE program tetszés szerinti időlépcsőkkel haladhat előre (a leggyakrabban alkalmazott időlépcső 12 és 24 óra volt). A programba épített elöntött terület kontroll (amelyik azt vizsgálja, hogy mikor csökken az elöntött területek összege egy megadott határérték alá) gondoskodik a program megállításáról. A DRAINAGE modell gyakorlati alkalmazásának néhány eredményét a 2-11. ábrán mutatjuk be. 2.3. A kísérleti területek szerepe a vízrendezési módszerek megalapozásában A vízrendezésben az elmúlt másfél évtizedben a tájjellemző és kísérleti vízgyűjtők, a kísérleti területek számos hasznos eredményt, adatot szolgáltattak. A kísérleti területek vízrendezési szerepe napjainkban sem csökken, hiszen új típusú kísérletekre, a kísérleti vízgyűjtő jellegének megfelelő jelenleg is számos példát találunk. A vízrendezés területén eredményt hozó kísérleti területek alapvetően két típusba sorolhatók: kísérleti vízgyűjtőkre, amelyeken a vizsgálat több paraméterre vonatkozóan is — egy teljes vízgyűjtőre kiterjed, és kísérleti területre, amelyen a kutatómunka nagyparcellás vagy mezőgazdasági tábla szintű vizsgálatokra korlátozódik. 2.3.1. A vízrendezés hidrológiai megalapozása A vízrendezés hidrológiai megalapozása elsősorban a kísérleti vízgyűjtők segítségével történt. így volt mód ugyanis a vízrendezés szempontjából fontos hidrológiai folyamat feltárására, jellemzésére, a beavatkozások hatásának vizsgálatára, elemzésére. 54
