Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)
2. Fehér Ferenc: Fizikai hidrológiai folyamatok
2-9. ábra. Az EXPRE modell segítségével meghatározott belvíztömeg a Mirhó—Gyolcs kísérleti belvízöblözetben 1 mért értékek: 2 számított értékek Ui u n ni IV. Idő. hónap 1970 tozása, kiterjedésének változása és a jellemző talajnedvesség-tartalom értékeinek változása. A FOLT modellről további részleteket a szakirodalomban találhatunk (Tóth, 1983). 2.2.I.2. Szintetikus hidrológiai modellek A szintetikus hidrológiai modellek általában vízgyűjtőmodellek, tehát a vízgyűjtőn lejátszódó hidrológiai folyamatokat szimulálják oly módon, hogy a modellt az egyes (fizikai hidrológiai) részfolyamatok matematikai leírásaiból (egyenleteiből), a vízgyűjtő jellegének megfelelően, állítják össze. A modell tehát a részfolyamatok egyenleteiből kialakított egyenletrendszer, amelyben a kapcsolatot egy logikai váz (algoritmus) adja meg. A hidrológiai folyamat nyomon követése a csapadék számításba vételével kezdődik. A modellek különféle mértékadó csapadékkal dolgoznak, sőt egyes modellekbe bemenő adatként a folyamat szempontjából hatékony csapadékot kell megadni. A modell ezután a vízgyűjtő jellegének megfelelően a csapadékból származó vizet felszíni lefolyásra, felszín alatti lefolyásra, beszivárgásra, párolgásra és felszíni tározódásra osztja. Ezek a részfolyamatok egy-egy összefüggéssel vagy egyenletrendszerrel vehetők a modellben figyelembe. Számba kell venni az összes lehetséges kapcsolatot a részfolyamatok között, és a modell algoritmusát úgy kell elkészíteni, hogy ezeknek a kölcsönhatásoknak a számítása lehetséges legyen (pl. az egyik részfolyamat kimenő adata a másik részfolyamatnak bemenő adata, és esetleg további paraméterekre is szükség van, amelyeket további részfolyamatok számítása során kapunk meg). A számítás során így általánosan alkalmazott módszer a fokozatos közelítés, az iteráció. Segítségével a paraméterek olyan kombinációja határozható meg, amely valamennyi részfolyamat egyenletét kielégíti. Elképzelhető olyan megoldás is, amikor a számítási menetbe ellenőrzési pontokat (fizikai alapon értelmezett kontrollokat) építünk be, és a számítás a feltételek teljesülése esetén haladhat tovább. Abban az esetben, ha a feltétel nem teljesül, a megelőző számításokat megváltoztatott paraméterekkel meg kell ismételni. A paraméteriterációra különböző megoldások építhetők be a modellbe. A modellek által végzett számítások a valóságos folyamatot diszkrét időlépcsőkben 50
