Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)
2. Fehér Ferenc: Fizikai hidrológiai folyamatok
A vízrendezésnek általános feladata, hogy kizárja a felszíni ráfolyást más területekről. Az ehhez szükséges létesítményeket feltétlenül el kell készíteni, így a felszíni ráfolyás (L{) hatása elhanyagolható. A felszíni lefolyás viszont a sík vidéki talajcsövezett területek esetében hanyagolható el (eddigi vizsgálataink szerint). A vízháztartási egyenletekben a mesterséges hatásokat is figyelembe kell venni, így a vízháztartási egység vízkészletét növeli az öntözés, csökkenti viszont a vízrendezés hatására létrejövő többlet felszíni lefolyás, ill. a felszín alatti lefolyás. A vízháztartási egyenletekkel kapcsolatos további ismeretek a szakirodalomban találhatók (Fehér, 1980). Az elhanyagolásoknak megfelelően egyszerűsített vízháztartási egyenleteket lehet felírni: Talajcsövezett területre dombvidéken: VD = C + Ö — L0 + Ei + AW. (2-15) Talajcsövezett területre sík vidéken: VD = C + Ö-Et + AW. (2-16) Felszíni vízrendezés esetére: L0 = C + Ö-B, (2-17) ahol VD a talajcsőhálózattal elvezetett víztömeg, mm; Et a tényleges párolgás, mm; Ö a vízháztartási egységre kiöntözött víztömeg, mm. A többi jelölés megfelel a (2-13) és (2-14) összefüggésben alkalmazottaknak. 2.2. A hidrológiai folyamat matematikai jellemzése A hidrológiai folyamatok matematikai jellemzése a hidrológiának mindig fontos feladata volt. A hidrológiai folyamatok matematikai jellemzésének a nagy teljesítményű számítógépek megjelenése és hidrológiai célú felhasználása az 1970-es években erős lökést adott. A hazai rendszerhidrológiai kutatások indulása is erre az időszakra ehető. Az összetettebb hidrológiai folyamatok matematikai jellemzésére alapvetően két lehetőségünk van: vagy részletesen elemezzük a részfolyamatokat és ezekből a részfolyamat-leírásokból állítjuk össze a teljes hidrológiai folyamat leírását, vagy kellően analizálható adatsorok birtokában a hidrológiai folyamat egyes jellemzői között — a részletek fizikájának feltárása nélkül — igyekszünk (analitikus) kapcsolatot találni. A rendszerhidrológiában mindkét vizsgálati módszer elterjedt: a részfolyamatokból végzett összeállítással szintetikus hidrológiai módszerekhez jutunk (amelyek tehát a részfolyamatok matematikai leírását szintetizálják), míg a fizikai részletek feltárása nélküli elemzés, amely az adatsorokon alapul, analitikus hidrológiai módszereket eredményez. 45
