Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)

1. Fehér Ferenc–Ondruss Lajos: A vízrendezés alapjai

1-6. ábra.

A trapézszelvényű csatornák méretezéséhez használt segédlet egyik típusa

ahol tehát Q a vízhozam, m3/s; n az érdességi tényező, s/m1'3 (1. az 1-1. táblázatot); F a nedvesített szelvényterület, m; R a hidraulikus sugár, m; / az esés. A csatornák méretezéséhez gyakran alkalmaznak grafikus segédleteket is. A trapézszelvényű csatornák méretezéséhez használt segédlet egyik típusát az 1-6. ábrán mutatjuk be.

1.2.2.2.

Vízmozgás a műtárgyakban

Műtárgyakban a vízmozgás sokféle lehet. Hidraulikai szempontból a víz a műtárgyon szabad felszínnel vagy nyomás alatt folyhat át. A vízmozgás —jellegét tekintve — lehet permanens vagy nem permanens, de gyakorlatilag általában az utóbbi. A műtárgyak legtöbb esetben megváltoztatják mind a vízmozgás jellegét, mind pedig a lefolyási viszonyokat. Beépítésük mindig valamilyen célból történik: pl. vízrendezési, ill. keresztezési (eséscsökkentés, esésnövelés, vízkormányzás stb.) vagy közlekedési (átereszek, kis hidak). A műtárgyak hidraulikai méretezését mindig a kialakuló vízmozgás jellege, sajátosságai, ill. a beépítési szelvény energiaviszonyai alapján végzik. (Statikai, állékonysági kérdésekkel nem foglalkozunk.)

25